Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Pénteken titeket kérdeztünk arról, hogy fogadtátok a bejelentést, miszerint idén sem lesznek szóbeli érettségik. Olvasói levelekből válogattunk.
Megmondom őszintén én kifejezetten örülök annak, hogy nem lesz szóbeli. Természetesen vannak tárgyak amiken húz a szóbeli, viszont én úgy érzem nem lettem volna képes minden tételt megtanulni
- írta egy olvasónk a pénteki bejelentés után. "Szerintem nagyon korrekt döntés volt, hogy idén sem lesz szóbeli számonkérés" - írta egy másik végzős.
Persze van, aki nem ért egyet a döntéssel. Egy olvasónk azt írt, szerinte rendkívül elkeserítő az egész helyzet, miután lassan egy tanévnyi időt otthon kellett tölteniük a számítógép előtt.
Azonban ez koránt sem jelenti azt, hogy az egész napot lustálkodással és szórakozással töltjük. Épp ellenkezőleg, napokat töltöttünk a szóbeli tételek kidolgozásával, sokunknak már mind előre meg volt írva. A mai tegnapi hír azonban a maradék motivációnkat is elvette
- mesélte az egyik vidéki gimnázium végzős diákja. Szerinte azért érthetetlen a döntés, mert szóbelin általában maximum 6-8 fő van a teremben a tanárokkal együtt, egymástól megfelelő távolságra. Náluk az őszi vizsgaidőszakban egy plexifal akadályozta meg a tanárok és diákok közötti fertőzés lehetőségét, ezen felül a maszk használata is kötelező volt. Másrészt úgy gondolja, a szóbeli kompetenciánk mérése is része az érettséginek, "enélkül szerintem nem kapunk egy teljes értékű érettségit" - írta.
Véleményem szerint a szóbeli érettségik lehetőségét választhatóvá kellene tenni, ezáltal is csökkenne a csoportosulás esélye, továbbá lehetőségünk nyílna a megfelelő pontszám megszerzésére a továbbtanulásunk érdekében
- tette hozzá.
Milyen lesz a vizsga?
Pénteken Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár elmondott bizonyos részleteket a vizsgák menetéről. Nem lesz szóbeli vizsga - mondta, azonban idén megtartják az előrehozott vizsgákat. Természetesen, ahol nincs írásbeli, ott lesz szóbeli vizsga, és a mentességeket idén is alkalmazzák. Nem változik a szabály, miszerint teljesértékű lesz minden vizsga a szóbeli nélkül is - ez vonatkozik az idegen nyelvű vizsgákra is, így az adott érettségikért 2021-ben is jár majd a nyelvvizsga.
Javítani majd idén is lehet szóban, ha valaki nem érte el a 25 százalékot, de elérte a 12 százalékot az írásbelin. Tesiből lesz azonban eltérés, itt szóbeli és gyakorlati vizsgák is lesznek, ez utóbbiban azonban nem szerepel majd az úszás és a küzdősport, ugyanis ott nagyobb a megfertőződés veszélye.
Ha valaki nem jelenik meg, akkor a javító vagy a pótló vizsgák utasításától el kell tekinteni – mondta az államtitkár, azonban kiemelte azt is, hogy az érettségi idén sem kötelező, aki úgy dönt, hogy nem megy el a vizsgára, idén is (szeptember 30-ig) visszaigényelheti a befizetett vizsgadíjat. Az egészségügyi szabályok sem változnak – mondta Maruzs Zoltán -, egyszerre csak 10 vizsgázó lehet egy teremben, lesz kézfertőtlenítő és lázmérés is. Erről bővebben itt írtunk.
Ha ti is idén érettségiztek, akkor mondjátok el nekünk Facebookon vagy e-mailben az [email protected] címen, hogyan fogadtátok a bejelentést.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.