Pénteken titeket kérdeztünk arról, hogy fogadtátok a bejelentést, miszerint idén sem lesznek szóbeli érettségik. Olvasói levelekből válogattunk.
Megmondom őszintén én kifejezetten örülök annak, hogy nem lesz szóbeli. Természetesen vannak tárgyak amiken húz a szóbeli, viszont én úgy érzem nem lettem volna képes minden tételt megtanulni
- írta egy olvasónk a pénteki bejelentés után. "Szerintem nagyon korrekt döntés volt, hogy idén sem lesz szóbeli számonkérés" - írta egy másik végzős.
Persze van, aki nem ért egyet a döntéssel. Egy olvasónk azt írt, szerinte rendkívül elkeserítő az egész helyzet, miután lassan egy tanévnyi időt otthon kellett tölteniük a számítógép előtt.
Azonban ez koránt sem jelenti azt, hogy az egész napot lustálkodással és szórakozással töltjük. Épp ellenkezőleg, napokat töltöttünk a szóbeli tételek kidolgozásával, sokunknak már mind előre meg volt írva. A mai tegnapi hír azonban a maradék motivációnkat is elvette
- mesélte az egyik vidéki gimnázium végzős diákja. Szerinte azért érthetetlen a döntés, mert szóbelin általában maximum 6-8 fő van a teremben a tanárokkal együtt, egymástól megfelelő távolságra. Náluk az őszi vizsgaidőszakban egy plexifal akadályozta meg a tanárok és diákok közötti fertőzés lehetőségét, ezen felül a maszk használata is kötelező volt. Másrészt úgy gondolja, a szóbeli kompetenciánk mérése is része az érettséginek, "enélkül szerintem nem kapunk egy teljes értékű érettségit" - írta.
Véleményem szerint a szóbeli érettségik lehetőségét választhatóvá kellene tenni, ezáltal is csökkenne a csoportosulás esélye, továbbá lehetőségünk nyílna a megfelelő pontszám megszerzésére a továbbtanulásunk érdekében
- tette hozzá.
Milyen lesz a vizsga?
Pénteken Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár elmondott bizonyos részleteket a vizsgák menetéről. Nem lesz szóbeli vizsga - mondta, azonban idén megtartják az előrehozott vizsgákat. Természetesen, ahol nincs írásbeli, ott lesz szóbeli vizsga, és a mentességeket idén is alkalmazzák. Nem változik a szabály, miszerint teljesértékű lesz minden vizsga a szóbeli nélkül is - ez vonatkozik az idegen nyelvű vizsgákra is, így az adott érettségikért 2021-ben is jár majd a nyelvvizsga.
Javítani majd idén is lehet szóban, ha valaki nem érte el a 25 százalékot, de elérte a 12 százalékot az írásbelin. Tesiből lesz azonban eltérés, itt szóbeli és gyakorlati vizsgák is lesznek, ez utóbbiban azonban nem szerepel majd az úszás és a küzdősport, ugyanis ott nagyobb a megfertőződés veszélye.
Ha valaki nem jelenik meg, akkor a javító vagy a pótló vizsgák utasításától el kell tekinteni – mondta az államtitkár, azonban kiemelte azt is, hogy az érettségi idén sem kötelező, aki úgy dönt, hogy nem megy el a vizsgára, idén is (szeptember 30-ig) visszaigényelheti a befizetett vizsgadíjat. Az egészségügyi szabályok sem változnak – mondta Maruzs Zoltán -, egyszerre csak 10 vizsgázó lehet egy teremben, lesz kézfertőtlenítő és lázmérés is. Erről bővebben itt írtunk.
Ha ti is idén érettségiztek, akkor mondjátok el nekünk Facebookon vagy e-mailben az [email protected] címen, hogyan fogadtátok a bejelentést.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
