"Rengeteget tanultam az emeltre, de úgy érzem, a szóbeli nélkül nem fog menni"

Ismét benneteket kérdeztünk, most éppen arról, hogy fogadtátok a mai bejelentést, miszerint idén sem lesznek szóbeli érettségik. Az eddigi visszajelzések alapján volt, aki hetek óta erre várt és volt olyan is, aki nem örült felhőtlenül.

  • Csik Veronika

Én személy szerint nagyon örültem a szóbeli eltörlésének. Annak is, hogy a tavalyival ellentétben idén kicsit hamarabb szóltak, így tényleg minden figyelmemet az írásbelire tudom összpontosítani

- írta egy végzős olvasónk, azonban nem mindenki ért vele egyet.

Tartson a szóbeli 2-3 nappal tovább, de legyen. Teljesen logikátlan a most hozott döntés

- írta egy olvasónk. Szerinte, ha összezárják a diákokat órákra az írásbelin, akkor miért nem lehet kis csoportokban a szóbelit is megszervezni.

"Ez szerintem a jelenlegi helyzetben nagyon hátráltatja a diákokat, mert rengetegen tudtak volna javítani szóbelin. Nekem is több olyan tárgyam van, ahol a szóbelivel lehetett volna igazán jó jegyem" - írja egy másik olvasónk. Ő több tárgyból is emelt szinten jelentkezett vizsgára, de a kialakult helyzet miatt már nem szeretne emeltre menni.

Tavaly így érettségiző diákoknak megvolt adva a lehetőség, hogy változtathassanak az érettségi jelentkezéseken, tehát, hogy ha valaki emeltre jelentkezett, akkor az változtathatott. Mi is megkapjuk ezt a lehetőséget?

- teszi fel a kérdést. Szerinte sok olyan diák van, aki élni szeretne vele, és szerinte az lenne az etikus, ha ők is élhetnének ezzel a lehetőséggel. Orbán Viktor ma reggeli bejelentésében nem árult el részleteket a szabályokról, későbbre ígérte a tájékoztatást, így még nem tudni, idén is visszaléphetnek-e azok, akik ebben a rendszerben nem szeretnének vizsgát tenni.

Ha ti is idén érettségiztek, akkor mondjátok el nekünk Facebookon vagy e-mailben az [email protected] címen, hogyan fogadtátok a bejelentést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.