Ismét benneteket kérdeztünk, most éppen arról, hogy fogadtátok a mai bejelentést, miszerint idén sem lesznek szóbeli érettségik. Az eddigi visszajelzések alapján volt, aki hetek óta erre várt és volt olyan is, aki nem örült felhőtlenül.
Én személy szerint nagyon örültem a szóbeli eltörlésének. Annak is, hogy a tavalyival ellentétben idén kicsit hamarabb szóltak, így tényleg minden figyelmemet az írásbelire tudom összpontosítani
- írta egy végzős olvasónk, azonban nem mindenki ért vele egyet.
Tartson a szóbeli 2-3 nappal tovább, de legyen. Teljesen logikátlan a most hozott döntés
- írta egy olvasónk. Szerinte, ha összezárják a diákokat órákra az írásbelin, akkor miért nem lehet kis csoportokban a szóbelit is megszervezni.
"Ez szerintem a jelenlegi helyzetben nagyon hátráltatja a diákokat, mert rengetegen tudtak volna javítani szóbelin. Nekem is több olyan tárgyam van, ahol a szóbelivel lehetett volna igazán jó jegyem" - írja egy másik olvasónk. Ő több tárgyból is emelt szinten jelentkezett vizsgára, de a kialakult helyzet miatt már nem szeretne emeltre menni.
Tavaly így érettségiző diákoknak megvolt adva a lehetőség, hogy változtathassanak az érettségi jelentkezéseken, tehát, hogy ha valaki emeltre jelentkezett, akkor az változtathatott. Mi is megkapjuk ezt a lehetőséget?
- teszi fel a kérdést. Szerinte sok olyan diák van, aki élni szeretne vele, és szerinte az lenne az etikus, ha ők is élhetnének ezzel a lehetőséggel. Orbán Viktor ma reggeli bejelentésében nem árult el részleteket a szabályokról, későbbre ígérte a tájékoztatást, így még nem tudni, idén is visszaléphetnek-e azok, akik ebben a rendszerben nem szeretnének vizsgát tenni.
Ha ti is idén érettségiztek, akkor mondjátok el nekünk Facebookon vagy e-mailben az [email protected] címen, hogyan fogadtátok a bejelentést.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
