Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Mivel a legtöbb idén végzős középiskolás az utóbbi félévekben jellemzően otthonról tanult, sokaknak kiestek a felvételi jelentkezésnél nagyon hasznos osztályfőnöki órák. Most segítünk egy kicsit és az alapoktól elmagyarázzuk, melyik jelölés pontosan mit takar a felvételiben. Mivel nagyon fontos már a jelentkezés első pillanatában (is), hogy átlássátok ezeket, a finanszírozási és képzési formákkal és szintekkel kezdünk.
ANA vagy ANK? A meghirdetett képzések mellett mindenki találkozik ezekkel a rövidítésekkel, de pontosan mit jelentenek? Három elemük van: az első betű a képzési szintre utal – alap, mester, osztatlan vagy felsőoktatási szakképzés tehát A, M, O vagy F – így, ha alapszakra jelentkeztek, akkor az A betűvel kezdődő rövidítéseket figyeljétek.
A második elem a munkarendet jelöli. Mi az a munkarend? A felsőoktatásban a képzés lehet teljes idejű, azaz nappali munkarend, részidős (esti vagy levelező munkarend), illetve távoktatás. Ennek jelölése N, E, L, vagy T, a felvételiben. Tehát ha a „hagyományos” rendszerben szeretnétek tanulni, akkor a középső betű N lesz.
A harmadik elem a rövidítésből a finanszírozási forma. Itt is két eset van, A vagy K. Azaz A, mint állami ösztöndíjas, azaz képzés önköltségét az állam viseli. Vagy K, mint költségtérítéses. Itt a képzés költségeit nektek kell állnotok.
Mi az osztatlan képzés vagy a felsőoktatási szakképzés?
Az osztatlan képzés azt jelenti, hogy nem egy alap és egy mesterképzést kell elvégezni a mesterdiplomához, hanem ezeket "összevonva", általában 10-12 félév alatt szereznek diplomát az itt tanulók (jellemzően orvosi és a tanári képzéseket hirdetik meg ilyen formában).
A felsőoktatási szakképzés pedig egy egyetemi képzés, azonban felsőfokú végzettséget (tehát diplomát) nem adó szakképzésnek minősül. Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni. Ha ilyen képzésre jelentkeztek, akkor fontos tudni, hogy a felvételi feltétele az érettségi, illetve a minimumponthatár (240 pont) elérése. Ha felsőoktatási szakképzést végeztek, és később egy alapszakkal folytatnátok, akkor adott képzési területen akár a kreditjeiteket is elismertethetitek, illetve többletpontot is kaphattok.
Milyen a levelező és az esti egyetem?
A levelező munkarend esetében az órák tömbösítve, legfeljebb két hetenként munkanapokon vagy/és hétvégente vannak az egyetemen. Ez a gyakorlatban általában úgy néz ki, hogy a levelezősök órái pénteken és szombaton vannak, ilyenkor szinte egész nap az egyetemen tanulnak, hiszen amit a nappalisok napokig tanulnak, az estisek egyben kapnak meg.
Az esti munkarendben a hallgatók – ahogy a nevében is benne van – este járnak egyetemre, a szorgalmi időszakban az óráik munkanapokon tizenhat óra után vagy hétvégente vannak. Azonban nem minden képzést hirdetnek meg levelező vagy esti formában, így ha esetleg munka mellett szeretnétek diplomázni, figyelnetek kell arra, hogy az általatok választott egyetem nem biztos, hogy indít ilyen formában képzést.
Mi az a képzési terület? MA, BA és a többiek, a következő rövidítésekből jöttek létre: „BA" vagy „MA", azaz „Bachelor of Arts" vagy „Master of Arts", illetve „BSc" vagy „MSc", azaz „Bachelor of Science" vagy „Master of Science".
A rövidítések között nem jelölt képzés duális képzés. Ha ilyet kerestek, akkor itt nézhetitek meg, pontosan hol és milyen szakokon indítanak ilyen képzéseket, illetve mit jelent ez a képzésforma az egyetemi tanulmányaitokra nézve.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
