Azoknak, akik életükben először találkoznak a felvételi tájékoztatóval és a jelentkezési szabályokkal, gondot okozhat a rövidítések és jelölések megfejtése. Most segítünk egy kicsit a magyarázattal, hogy ne legyen káosz a jelentkezés.
Mivel a legtöbb idén végzős középiskolás az utóbbi félévekben jellemzően otthonról tanult, sokaknak kiestek a felvételi jelentkezésnél nagyon hasznos osztályfőnöki órák. Most segítünk egy kicsit és az alapoktól elmagyarázzuk, melyik jelölés pontosan mit takar a felvételiben. Mivel nagyon fontos már a jelentkezés első pillanatában (is), hogy átlássátok ezeket, a finanszírozási és képzési formákkal és szintekkel kezdünk.
ANA vagy ANK? A meghirdetett képzések mellett mindenki találkozik ezekkel a rövidítésekkel, de pontosan mit jelentenek? Három elemük van: az első betű a képzési szintre utal – alap, mester, osztatlan vagy felsőoktatási szakképzés tehát A, M, O vagy F – így, ha alapszakra jelentkeztek, akkor az A betűvel kezdődő rövidítéseket figyeljétek.
A második elem a munkarendet jelöli. Mi az a munkarend? A felsőoktatásban a képzés lehet teljes idejű, azaz nappali munkarend, részidős (esti vagy levelező munkarend), illetve távoktatás. Ennek jelölése N, E, L, vagy T, a felvételiben. Tehát ha a „hagyományos” rendszerben szeretnétek tanulni, akkor a középső betű N lesz.
A harmadik elem a rövidítésből a finanszírozási forma. Itt is két eset van, A vagy K. Azaz A, mint állami ösztöndíjas, azaz képzés önköltségét az állam viseli. Vagy K, mint költségtérítéses. Itt a képzés költségeit nektek kell állnotok.
Mi az osztatlan képzés vagy a felsőoktatási szakképzés?
Az osztatlan képzés azt jelenti, hogy nem egy alap és egy mesterképzést kell elvégezni a mesterdiplomához, hanem ezeket "összevonva", általában 10-12 félév alatt szereznek diplomát az itt tanulók (jellemzően orvosi és a tanári képzéseket hirdetik meg ilyen formában).
A felsőoktatási szakképzés pedig egy egyetemi képzés, azonban felsőfokú végzettséget (tehát diplomát) nem adó szakképzésnek minősül. Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni. Ha ilyen képzésre jelentkeztek, akkor fontos tudni, hogy a felvételi feltétele az érettségi, illetve a minimumponthatár (240 pont) elérése. Ha felsőoktatási szakképzést végeztek, és később egy alapszakkal folytatnátok, akkor adott képzési területen akár a kreditjeiteket is elismertethetitek, illetve többletpontot is kaphattok.
Milyen a levelező és az esti egyetem?
A levelező munkarend esetében az órák tömbösítve, legfeljebb két hetenként munkanapokon vagy/és hétvégente vannak az egyetemen. Ez a gyakorlatban általában úgy néz ki, hogy a levelezősök órái pénteken és szombaton vannak, ilyenkor szinte egész nap az egyetemen tanulnak, hiszen amit a nappalisok napokig tanulnak, az estisek egyben kapnak meg.
Az esti munkarendben a hallgatók – ahogy a nevében is benne van – este járnak egyetemre, a szorgalmi időszakban az óráik munkanapokon tizenhat óra után vagy hétvégente vannak. Azonban nem minden képzést hirdetnek meg levelező vagy esti formában, így ha esetleg munka mellett szeretnétek diplomázni, figyelnetek kell arra, hogy az általatok választott egyetem nem biztos, hogy indít ilyen formában képzést.
Mi az a képzési terület? MA, BA és a többiek, a következő rövidítésekből jöttek létre: „BA" vagy „MA", azaz „Bachelor of Arts" vagy „Master of Arts", illetve „BSc" vagy „MSc", azaz „Bachelor of Science" vagy „Master of Science".
A rövidítések között nem jelölt képzés duális képzés. Ha ilyet kerestek, akkor itt nézhetitek meg, pontosan hol és milyen szakokon indítanak ilyen képzéseket, illetve mit jelent ez a képzésforma az egyetemi tanulmányaitokra nézve.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Úgy tűnik, egy tanári diploma nemcsak az oktatásban, hanem számos más területen is új karrierutakat nyithat meg.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
