Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Hányan és hány évesek jelentkeztek felsőoktatásba a 2020-as felvételin? Hogyan oszlik el a jelentkezők száma a lányok és a fiúk között? Mutatjuk az idei és a tavalyi számokat.
Frissítés: Itt nézhetitek meg az összes ponthatárt
Korábban már írtunk róla, hogy a 2020-ban felvételizők száma az elmúlt 19 éve negatív rekordja: 2001 óta nem voltak olyan kevesen, mint most. Idén összesen 91 460-an jelentkeztek felsőoktatásba - 51 138-an lányok és 40 322-en fiúk. A lányok közül 30 602-en, a fiúk közül pedig 26 091-en felvételiztek nappali munkarendű, alap- és osztatlan szakokra.
Most megnéztük - és táblázatba foglaltuk - az idei felvételizők korosztály szerinti eloszlását is. Jól látszik, hogy a felsőoktatásba jelentkezők közül a legtöbben 19 évesek, érdekesség azonban, hogy őket nem a 20-21 és 22-23 évesek, hanem a 27 év felettiek követik. A táblázat harmadik oszlopában azt is megnézhetitek, hogy pontosan hányan jelentkeztek alap- és osztatlan szakokra - ezek a számok a nappali munkarendű képzésekre vonatkoznak és a két finanszírozási formára (állami és önköltséges) jelentkezők számát összesítve tartalmazza.
| Korosztály | Összes jelentkező | Alap- és osztatlan képzésekre jelentkezők |
| 19 | 22 303 | 20 971 |
| 27- | 18 452 | 2252 |
| 20-21 | 17 575 | 14 902 |
| 22-23 | 11 703 | 4693 |
| -18 | 11 696 | 11 112 |
| 24-26 | 9731 | 2763 |
Tavaly a legnagyobb arányban szintén a 19 évesek jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára, összesen 25 538-an. A második legnagyobb jelentkezői csoport a 27 év felettieké volt (24 661 felvételiző, akik közül 2796-an jelentkeztek alapkézésre). A harmadik legnépesebb jelentkezői korosztály a 20-21 éveseké (22 177), majd a 22-23 éveseké (14 077) volt. 2019-ben összesen 112 033-an felvételiztek, közülük 62 490-en lányok és 49 543-an fiúk. Az alapképzésre jelentkezők száma összesen 68 459 volt.
A 2020-as felvételin a legnépszerűbb képzések a gazdaságtudományi képzések voltak. Arról, hogy milyen ponthatárok születtek 2019-ben ezeken a szakokon, illetve hányan jelentkeztek és hányan kerülhettek be 2020-ban gazdasági képzésekre, itt olvashattok. A második legnépszerűbb képzési területről, azaz a bölcsészettudományról pedig itt írtunk részletesen.
Ennyi pont alatt nem kerülhettek be mesterképzésre
Hogyan működik a felvételi a mesterképzéseken? Milyen minimumponthatárral tudtok ezekre bekerülni?
| Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat! |
Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. Este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát. Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is. Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon!
|
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.