Ez a korosztály jelentkezett legnagyobb arányban a 2020-as felvételire

Hányan és hány évesek jelentkeztek felsőoktatásba a 2020-as felvételin? Hogyan oszlik el a jelentkezők száma a lányok és a fiúk között? Mutatjuk az idei és a tavalyi számokat.

  • Eduline

Frissítés: Itt nézhetitek meg az összes ponthatárt

Korábban már írtunk róla, hogy a 2020-ban felvételizők száma az elmúlt 19 éve negatív rekordja: 2001 óta nem voltak olyan kevesen, mint most. Idén összesen 91 460-an jelentkeztek felsőoktatásba - 51 138-an lányok és 40 322-en fiúk. A lányok közül 30 602-en, a fiúk közül pedig 26 091-en felvételiztek nappali munkarendű, alap- és osztatlan szakokra.

Most megnéztük - és táblázatba foglaltuk - az idei felvételizők korosztály szerinti eloszlását is. Jól látszik, hogy a felsőoktatásba jelentkezők közül a legtöbben 19 évesek, érdekesség azonban, hogy őket nem a 20-21 és 22-23 évesek, hanem a 27 év felettiek követik. A táblázat harmadik oszlopában azt is megnézhetitek, hogy pontosan hányan jelentkeztek alap- és osztatlan szakokra - ezek a számok a nappali munkarendű képzésekre vonatkoznak és a két finanszírozási formára (állami és önköltséges) jelentkezők számát összesítve tartalmazza.

KorosztályÖsszes jelentkezőAlap- és osztatlan képzésekre jelentkezők
1922 30320 971
27-18 4522252
20-2117 57514 902
22-2311 7034693
-1811 69611 112
24-2697312763

Tavaly a legnagyobb arányban szintén a 19 évesek jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára, összesen 25 538-an. A második legnagyobb jelentkezői csoport a 27 év felettieké volt (24 661 felvételiző, akik közül 2796-an jelentkeztek alapkézésre). A harmadik legnépesebb jelentkezői korosztály a 20-21 éveseké (22 177), majd a 22-23 éveseké (14 077) volt. 2019-ben összesen 112 033-an felvételiztek, közülük 62 490-en lányok és 49 543-an fiúk. Az alapképzésre jelentkezők száma összesen 68 459 volt.

A 2020-as felvételin a legnépszerűbb képzések a gazdaságtudományi képzések voltak. Arról, hogy milyen ponthatárok születtek 2019-ben ezeken a szakokon, illetve hányan jelentkeztek és hányan kerülhettek be 2020-ban gazdasági képzésekre, itt olvashattok. A második legnépszerűbb képzési területről, azaz a bölcsészettudományról pedig itt írtunk részletesen.

Ennyi pont alatt nem kerülhettek be mesterképzésre

Hogyan működik a felvételi a mesterképzéseken? Milyen minimumponthatárral tudtok ezekre bekerülni?

Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat!

Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. Este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát. Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is.

Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.