Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hányan és hány évesek jelentkeztek felsőoktatásba a 2020-as felvételin? Hogyan oszlik el a jelentkezők száma a lányok és a fiúk között? Mutatjuk az idei és a tavalyi számokat.
Frissítés: Itt nézhetitek meg az összes ponthatárt
Korábban már írtunk róla, hogy a 2020-ban felvételizők száma az elmúlt 19 éve negatív rekordja: 2001 óta nem voltak olyan kevesen, mint most. Idén összesen 91 460-an jelentkeztek felsőoktatásba - 51 138-an lányok és 40 322-en fiúk. A lányok közül 30 602-en, a fiúk közül pedig 26 091-en felvételiztek nappali munkarendű, alap- és osztatlan szakokra.
Most megnéztük - és táblázatba foglaltuk - az idei felvételizők korosztály szerinti eloszlását is. Jól látszik, hogy a felsőoktatásba jelentkezők közül a legtöbben 19 évesek, érdekesség azonban, hogy őket nem a 20-21 és 22-23 évesek, hanem a 27 év felettiek követik. A táblázat harmadik oszlopában azt is megnézhetitek, hogy pontosan hányan jelentkeztek alap- és osztatlan szakokra - ezek a számok a nappali munkarendű képzésekre vonatkoznak és a két finanszírozási formára (állami és önköltséges) jelentkezők számát összesítve tartalmazza.
| Korosztály | Összes jelentkező | Alap- és osztatlan képzésekre jelentkezők |
| 19 | 22 303 | 20 971 |
| 27- | 18 452 | 2252 |
| 20-21 | 17 575 | 14 902 |
| 22-23 | 11 703 | 4693 |
| -18 | 11 696 | 11 112 |
| 24-26 | 9731 | 2763 |
Tavaly a legnagyobb arányban szintén a 19 évesek jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára, összesen 25 538-an. A második legnagyobb jelentkezői csoport a 27 év felettieké volt (24 661 felvételiző, akik közül 2796-an jelentkeztek alapkézésre). A harmadik legnépesebb jelentkezői korosztály a 20-21 éveseké (22 177), majd a 22-23 éveseké (14 077) volt. 2019-ben összesen 112 033-an felvételiztek, közülük 62 490-en lányok és 49 543-an fiúk. Az alapképzésre jelentkezők száma összesen 68 459 volt.
A 2020-as felvételin a legnépszerűbb képzések a gazdaságtudományi képzések voltak. Arról, hogy milyen ponthatárok születtek 2019-ben ezeken a szakokon, illetve hányan jelentkeztek és hányan kerülhettek be 2020-ban gazdasági képzésekre, itt olvashattok. A második legnépszerűbb képzési területről, azaz a bölcsészettudományról pedig itt írtunk részletesen.
Ennyi pont alatt nem kerülhettek be mesterképzésre
Hogyan működik a felvételi a mesterképzéseken? Milyen minimumponthatárral tudtok ezekre bekerülni?
| Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat! |
Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. Este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát. Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is. Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon!
|
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.