Ez a korosztály jelentkezett legnagyobb arányban a 2020-as felvételire

Hányan és hány évesek jelentkeztek felsőoktatásba a 2020-as felvételin? Hogyan oszlik el a jelentkezők száma a lányok és a fiúk között? Mutatjuk az idei és a tavalyi számokat.

  • Eduline

Frissítés: Itt nézhetitek meg az összes ponthatárt

Korábban már írtunk róla, hogy a 2020-ban felvételizők száma az elmúlt 19 éve negatív rekordja: 2001 óta nem voltak olyan kevesen, mint most. Idén összesen 91 460-an jelentkeztek felsőoktatásba - 51 138-an lányok és 40 322-en fiúk. A lányok közül 30 602-en, a fiúk közül pedig 26 091-en felvételiztek nappali munkarendű, alap- és osztatlan szakokra.

Most megnéztük - és táblázatba foglaltuk - az idei felvételizők korosztály szerinti eloszlását is. Jól látszik, hogy a felsőoktatásba jelentkezők közül a legtöbben 19 évesek, érdekesség azonban, hogy őket nem a 20-21 és 22-23 évesek, hanem a 27 év felettiek követik. A táblázat harmadik oszlopában azt is megnézhetitek, hogy pontosan hányan jelentkeztek alap- és osztatlan szakokra - ezek a számok a nappali munkarendű képzésekre vonatkoznak és a két finanszírozási formára (állami és önköltséges) jelentkezők számát összesítve tartalmazza.

KorosztályÖsszes jelentkezőAlap- és osztatlan képzésekre jelentkezők
1922 30320 971
27-18 4522252
20-2117 57514 902
22-2311 7034693
-1811 69611 112
24-2697312763

Tavaly a legnagyobb arányban szintén a 19 évesek jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára, összesen 25 538-an. A második legnagyobb jelentkezői csoport a 27 év felettieké volt (24 661 felvételiző, akik közül 2796-an jelentkeztek alapkézésre). A harmadik legnépesebb jelentkezői korosztály a 20-21 éveseké (22 177), majd a 22-23 éveseké (14 077) volt. 2019-ben összesen 112 033-an felvételiztek, közülük 62 490-en lányok és 49 543-an fiúk. Az alapképzésre jelentkezők száma összesen 68 459 volt.

A 2020-as felvételin a legnépszerűbb képzések a gazdaságtudományi képzések voltak. Arról, hogy milyen ponthatárok születtek 2019-ben ezeken a szakokon, illetve hányan jelentkeztek és hányan kerülhettek be 2020-ban gazdasági képzésekre, itt olvashattok. A második legnépszerűbb képzési területről, azaz a bölcsészettudományról pedig itt írtunk részletesen.

Ennyi pont alatt nem kerülhettek be mesterképzésre

Hogyan működik a felvételi a mesterképzéseken? Milyen minimumponthatárral tudtok ezekre bekerülni?

Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat!

Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. Este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát. Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is.

Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.