Ez a korosztály jelentkezett legnagyobb arányban a 2020-as felvételire

Hányan és hány évesek jelentkeztek felsőoktatásba a 2020-as felvételin? Hogyan oszlik el a jelentkezők száma a lányok és a fiúk között? Mutatjuk az idei és a tavalyi számokat.

  • Eduline

Frissítés: Itt nézhetitek meg az összes ponthatárt

Korábban már írtunk róla, hogy a 2020-ban felvételizők száma az elmúlt 19 éve negatív rekordja: 2001 óta nem voltak olyan kevesen, mint most. Idén összesen 91 460-an jelentkeztek felsőoktatásba - 51 138-an lányok és 40 322-en fiúk. A lányok közül 30 602-en, a fiúk közül pedig 26 091-en felvételiztek nappali munkarendű, alap- és osztatlan szakokra.

Most megnéztük - és táblázatba foglaltuk - az idei felvételizők korosztály szerinti eloszlását is. Jól látszik, hogy a felsőoktatásba jelentkezők közül a legtöbben 19 évesek, érdekesség azonban, hogy őket nem a 20-21 és 22-23 évesek, hanem a 27 év felettiek követik. A táblázat harmadik oszlopában azt is megnézhetitek, hogy pontosan hányan jelentkeztek alap- és osztatlan szakokra - ezek a számok a nappali munkarendű képzésekre vonatkoznak és a két finanszírozási formára (állami és önköltséges) jelentkezők számát összesítve tartalmazza.

KorosztályÖsszes jelentkezőAlap- és osztatlan képzésekre jelentkezők
1922 30320 971
27-18 4522252
20-2117 57514 902
22-2311 7034693
-1811 69611 112
24-2697312763

Tavaly a legnagyobb arányban szintén a 19 évesek jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára, összesen 25 538-an. A második legnagyobb jelentkezői csoport a 27 év felettieké volt (24 661 felvételiző, akik közül 2796-an jelentkeztek alapkézésre). A harmadik legnépesebb jelentkezői korosztály a 20-21 éveseké (22 177), majd a 22-23 éveseké (14 077) volt. 2019-ben összesen 112 033-an felvételiztek, közülük 62 490-en lányok és 49 543-an fiúk. Az alapképzésre jelentkezők száma összesen 68 459 volt.

A 2020-as felvételin a legnépszerűbb képzések a gazdaságtudományi képzések voltak. Arról, hogy milyen ponthatárok születtek 2019-ben ezeken a szakokon, illetve hányan jelentkeztek és hányan kerülhettek be 2020-ban gazdasági képzésekre, itt olvashattok. A második legnépszerűbb képzési területről, azaz a bölcsészettudományról pedig itt írtunk részletesen.

Ennyi pont alatt nem kerülhettek be mesterképzésre

Hogyan működik a felvételi a mesterképzéseken? Milyen minimumponthatárral tudtok ezekre bekerülni?

Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat!

Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. Este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát. Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is.

Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.