Ezek a legnépszerűbb szakok a 2020-as felvételin - a gazdasági képzések ponthatárai

Milyen ponthatárok születtek 2019-ben a gazdasági képzéseken, hányan jelentkeztek és hányan kerülhettek be ezekre a szakokra? Mutatjuk az adatokat.

  • Eduline

Idén a legtöbben a gazdasági szakok közül a gazdálkodási és menedzsment képzésre jelentkeztek, összesen 8908-an, erre a tavalyi felvételin elég magas pontot kellett elérni az államilag támogatott képzéshez, a legtöbb szakon 400 pont körül alakult a ponthatár.

Az bizonyítja a legjobban, hogy ezek a szakok továbbra is a legnépszerűbbek a felvételin, hogy sokszoros a túljelentkezés. Míg az említett, gazdálkodási és menedzsment képzésre több mint tízezren jelentkeztek tavaly, mindössze 3828 diák kerülhetett be valamelyik egyetem ilyen képzésére.

A többi gazdaságtudományi szakra vonatkozó infókat megnézhetitek a következő táblázatban:

 SzakJelentkezők

(2020) 
Jelentkezők/

felvettek

(2019)
Ponthatár

(2019)
gazdálkodási

és menedzsment
890810347/3828BGE: 400

PE: 404

ELTE: 400
kereskedelem

és marketing
6498 7425/2174BGE: 400

EKE: 436

BCE: 447
turizmus-vendéglátás43995584/1794ME: 402

BGE: 400

DE: 400
pénzügy

és számvitel
34534471/1906PE: 400

PTE: 400

BGE: 400
nemzetközi

gazdálkodás
29083099/1254

DE: 421

PE: 438

ME: 423
emberi

erőforrások
21003101/971

BCE: 428

EKE: 401

KRE: 428
alkalmazott

közgazdaságtan
345443/165BCE: 400
üzleti szakoktató51 131/60

BGE: 280

PTE: 280

(csak levelezőn)

Ilyen ponthatárokra számíthattok idén is? Itt a lista az előző évek eredményeiről

Már csak néhány nap és kiderülnek a 2020-as felvételi ponthatárai. De hány pont kellett az előző években az álom szakotokhoz? Itt megnézhetitek őket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.