Ezek a legnépszerűbb szakok a 2020-as felvételin - a gazdasági képzések ponthatárai

Milyen ponthatárok születtek 2019-ben a gazdasági képzéseken, hányan jelentkeztek és hányan kerülhettek be ezekre a szakokra? Mutatjuk az adatokat.

  • Eduline

Idén a legtöbben a gazdasági szakok közül a gazdálkodási és menedzsment képzésre jelentkeztek, összesen 8908-an, erre a tavalyi felvételin elég magas pontot kellett elérni az államilag támogatott képzéshez, a legtöbb szakon 400 pont körül alakult a ponthatár.

Az bizonyítja a legjobban, hogy ezek a szakok továbbra is a legnépszerűbbek a felvételin, hogy sokszoros a túljelentkezés. Míg az említett, gazdálkodási és menedzsment képzésre több mint tízezren jelentkeztek tavaly, mindössze 3828 diák kerülhetett be valamelyik egyetem ilyen képzésére.

A többi gazdaságtudományi szakra vonatkozó infókat megnézhetitek a következő táblázatban:

 SzakJelentkezők

(2020) 
Jelentkezők/

felvettek

(2019)
Ponthatár

(2019)
gazdálkodási

és menedzsment
890810347/3828BGE: 400

PE: 404

ELTE: 400
kereskedelem

és marketing
6498 7425/2174BGE: 400

EKE: 436

BCE: 447
turizmus-vendéglátás43995584/1794ME: 402

BGE: 400

DE: 400
pénzügy

és számvitel
34534471/1906PE: 400

PTE: 400

BGE: 400
nemzetközi

gazdálkodás
29083099/1254

DE: 421

PE: 438

ME: 423
emberi

erőforrások
21003101/971

BCE: 428

EKE: 401

KRE: 428
alkalmazott

közgazdaságtan
345443/165BCE: 400
üzleti szakoktató51 131/60

BGE: 280

PTE: 280

(csak levelezőn)

Ilyen ponthatárokra számíthattok idén is? Itt a lista az előző évek eredményeiről

Már csak néhány nap és kiderülnek a 2020-as felvételi ponthatárai. De hány pont kellett az előző években az álom szakotokhoz? Itt megnézhetitek őket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.