Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Bár idén teljesen másképp alakult az érettségi, mint ahogyan azt megszoktuk, szóbeli vizsgák lesznek, csak kicsit másképpen, mint idáig.
Idén a szokásos szóbeli érettségik elmaradnak, csak azok vizsgázhatnak szóban, akiknek nem sikerült az írásbeli. A szabály szerint, ha eléritek a 12%-ot az írásbelin, de a 25%-ot nem, akkor lehetőségetek van szóbelizni az adott tárgyból. Ha valaki nem éri el a 12%-ot az írásbeli vizsgán, akkor az eredménye elégtelen. Van olyan tárgy, ami kivételt képez, és mindenképpen van belőle szóbeli, erről itt írtunk bővebben.
Mi történik, ha nem mentek el a szóbeli érettségire?
Az Oktatási Hivatal oldalán található tájékoztató szerint, ha egy diák „fel nem róható okból” nem jelenik meg a szóbelin (vagy a vizsgáról engedéllyel távozik), azt az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik napján megismételheti a szóbelit – ha erre nincs mód, egy másik vizsgaidőszakban pótló vizsgát tehetnek.
Ha egy diák a szóbeliről „felróható okból” marad távol vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik, egy másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet az adott tárgyból.
Mi lehet "fel nem róható ok"?
A jogszabály alapján „minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.”
Amennyiben tehát ha nem jelentek meg a vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmetekkel az érettségi jelentkezést fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnotokn, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.
A vizsgaszabályzat szerint pótló érettségi vizsga esetén az előzőleg sikeresen teljesített vizsgarészeket (pl. írásbeli vizsgarész) - amíg a vizsgakövetelmények az adott vizsgatárgyban nem változnak - nem kell megismételnetek.
Emelt szintű érettségi 45% alatt - mi történik, ha nem éritek el ezt a százalékot
Idén már mindenkinek, aki alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezik kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tennie. Mi történik, ha a választott szakotokon külön van kötelező az emelt szintű érettségi, de nem éritek el a 45%-ot? Ilyenkor is sikeres az érettségi? Most kiderül.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.