Végre bejelentette a kormány, mi a terve az idei érettségikkel - ez azonban csak kevés kérdésünkre adott választ, és még többet vetett fel.
A mai kormánydöntés értelmében csak írásbeli érettségiket szerveznek idén. Az előrehozott érettségikkel kapcsolatban azt mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy idén a vizsgákat nem tartják meg, ugyanis kizárólag azokat a vizsgákat szervezik meg, ahol erre a jelentkezőknek szüksége van a felvételi miatt - előrehozott vizsgák nem lesznek.
Ezzel kapcsolatban a diákokban is felmerült a kérdés, vajon azokat a vizsgákat megtartják-e, ahol bár nem végzős (korábban már bizonyítványt szerzettek) diákok szeretnének vizsgázni, szintemelőt tenni egy korábban már elvégzett tárgyból, illetve olyan emelt szintű vizsgát tenni, ami elengedhetetlen a 2020-as felvételinél. Az sem egyértelmű, mi vonatkozik azokra a diákokra, akik a határontúlról jelentkeztek vizsgára és egyetemre. Az ő esetükben a határzárak és az esetleges vizsgaformák (pl. szintén szintemelő vizsga) mennyire játszik szerepet. Vajon átjöhetnek Magyarországra a vizsgaidőszakban?
Érettségi 2020: mi lesz a már végzett, de felvételiző diákokkal?
Az érettségi döntés bejelentése óta sorra érkeznek az olvasói levelek hozzánk, most inkább kérdésekről, mintsem személyes véleményekről.
Az már a múltheti tervezet bejelentésénél elhangzott, hogy azoknak, akik nem felvételiznek idén, lehetőséget biztosítanának, hogy visszalépjenek a vizsgától és az előrehozott érettségiket sem tartják meg. Így 30 ezerrel kevesebb érettségit kéne lebonyolítani. Ha valaki pedig befizette az érettségi díját, de nem vizsgázik, annak az állam visszatéríti majd az összeget - mondta akkor a Maruzsa Zoltán Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési államtitkára. De vajon mi lesz azokkal, akik emiatt most bukják az idei felvételit?
A Pedagógusok Szakszervezet már egy hete jelezte, elengedhetetlenül szükséges a körültekintés akkor is, ha vidékről bejáró diákoknak kell az iskolákba utazniuk. Várják annak kidolgozását, hogy esetükben milyen intézkedéseket hoz a kormány (kinyitnak-e a kollégiumok, illetve miként szervezik meg biztonságos utazásukat.) Megfontolandónak tartják, hogy a kollégista diák a lakóhelyéhez legközelebb eső középiskolában írhassa meg az érettségit.
A mai sajtótájékoztatón az is bejelentették, a helyzet miatt senkinek nem kötelező idén vizsgázni, azonban aki nem jelenik meg most, az csak ősszel vizsgázhat majd, és kiesik az idei felvételiből. Mi lesz azokkal, akik úgy döntenek, májusban nem mennek vizsgázni? Nekik ezt hol kell jelezniük? Vagy egyszerűen nem mennek el vizsgára?
Bár a sajtótájékoztatón mélyebb részletekbe nem bocsátkoztak, ezekre a kérdésekre igyekszünk minél előbb választ találni. Amint biztos - és egyértelmű - válaszunk lesz, azonnal közzétesszük!
Hivatalos: csak az írásbeli érettségiket tartják meg idén
Úgy látszik a kormány most látta végre elérkezettnek látta az időt és bejelentették: A 2020-as érettségik nem a korábban megszokott rendben tartják majd: csak írásbeli érettségiket szerveznek idén. Tegnap döntött a kormány az érettségivel kapcsolatban is, tájékozatott Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kiemelte, szóbeli vizsgákra csak ott kerülhet sor, ahol a középszintű vizsga ezt megköveteli.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
