Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Akár közép-, akár emelt szinten készültök érettségizni matekból, egy írásbeli feladatsort mindenképp meg kell oldanotok. Most ebben nyújt segítséget nektek a Studium Generale (SG) matematika szekcióvezetője, aki megosztotta velünk, mik a leggyakrabban elkövetett hibák az írásbeli vizsgákon.
Még nem hoztak döntést arról, hogy mi lesz az érettségi vizsgák sorsa 2020-ban, de egyelőre úgy néz ki, hogy az írásbelik meg lesznek tartva ütemterv szerűen május 4-től. Ez azt jelenti, hogy a végzősöknek a távoktatás ellenére is meg kell birkózniuk az amúgy is megterhelő vizsgasorral. Ehhez próbálunk most egy kis segítséget nyújtani, ezért összeszedtünk nektek néhány tanácsot, hogy mire érdemes odafigyelnetek a matekérettségi írásbeli feladatának megoldása közben.
Kukucska Dániel, a Studium Generale (SG) matematika szekcióvezetője szerint, három nagy téma van, ami a leggyakrabban problémát okoz az érettségiző diákoknak. Az érettségi vizsga viszonylag kevéssé épít a trigonometria témakörére, ezért egyes tanárok felületesebben veszik át ezt a részét a tananyagnak. Ez viszont azt eredményezi, hogy sokkal több hibát ejtenek ebben a témakörben a diákok pusztán azért, mert nem találkoznak vele olyan gyakran, mint más anyagrészekkel.
Amit még hasonlóan el szoktak hanyagolni, az a kombinatorika és valószínűségszámítás feladatsorai. Ennek az oka az, hogy ez az utolsó anyagrésze a tankönyveknek, és sokszor nem marad rá elég idő, vagy ha marad is, az iskolai év legvégén, illetve a nyár küszöbén nem kerül rá akkora hangsúly, mint a többi témára. A harmadik legnagyobb hibaforrás nem kapcsolódik szorosan tananyagrészhez, de ugyanolyan mértékben hibaforrás lehet az érettségi vizsgán: a képletek behelyettesítése egy-egy feladat megoldásban gyakran kifog a diákokon. Sokszor csak figyelmetlenségből ejtenek hibát, és nem másolják át helyesen a kiválasztott képletet, de gyakran előfordul, hogy értelmezési hibába esnek, és nem megfelelően állnak neki a feladat megoldásának. – mondja Dániel (SG).
Ezeken kívül témaköröktől eltérő, általános hibákra is rákérdeztünk. Szerinte leggyakrabban azért vesztenek pontot a diákok az érettségin, mert elnéznek valamit, vagy figyelmetlenek. Gyakori az elszámolás és a kerekítések elnézése, amik sok részpont elvesztéséért lehetnek felelősek. Fontos a kérdés visszaolvasása, ugyanis gyakran elfelejtenek a vizsgázók a szöveges kérdésre szöveges választ adni, illetve nem a feltett kérdésre válaszolnak.
Ehhez tartozik még, hogy vannak feladatok, ahol a számolás miatt mértékegységeket kell váltani oda-vissza, de a legvégén nem szabad elfelejteni mit kérdezett a feladat eredetileg. Amit még sokszor lefelejtenek a diákok, az exponenciális és a logaritmusos feladatok esetében a „varázsmondat”, azaz a kikötés megtétele. Ezek olyan apró hibák, amik olyan pontok elvesztését jelentik, amik nem a tudástok hiányából adódnak, ezért érdemes rászánnotok pár percet és visszanézni ezeket a kritikus pontokat, mielőtt beadjátok a lapotokat a vizsgáztató tanárnak.
Ezekből adódóan tanácsolja az SG szakértője mindenkinek, hogy ne hagyják ki az ellenőrzést, akkor sem, ha a feladat azt külön nem is kéri. „A legtöbb feladatnál pont jár az ellenőrzésre, ezért mindenképpen kell rá szánni időt, valamint, ahol nem követeli a feladat is javasolt a saját magunk visszaellenőrzése.” – emeli ki. Így könnyedén felfedezhetitek, ha egy feladatot rosszul oldottatok meg, viszont, ha első vagy második próbálkozásra nem sikerült megtalálnotok a hibát, érdemesebb továbbmenni egy másik feladatra. Később a végén vissza tudtok majd térni rá, és friss szemmel újra nekiállni a helyes megoldás megtalálásának.
Milyen a jó esszé a történelemérettségin? Tippek esszéíráshoz
Az esszéírás az egyik fontos része a történelemérettséginek, sok szempontnak kell megfelelni. A Studium Generale (SG) történelem szekcióvezetőjét kérdeztük arról, hogy milyen egy jó esszé, mire kell odafigyelni?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.