Milyen a jó esszé a történelemérettségin? Tippek esszéíráshoz

Az esszéírás az egyik fontos része a történelemérettséginek, sok szempontnak kell megfelelni. A Studium Generale (SG) történelem szekcióvezetőjét kérdeztük arról, hogy milyen egy jó esszé, mire kell odafigyelni?

  • Eduline

„Az érettségiző diákok általában az esszéfeladatoknál szokták a legtöbb pontot veszíteni, aminek a legfőbb oka, hogy nem gyakorolják be kellően ezt a feladattípust” – mondja Pálmai Rebeka, a Studium Generale történelem szekcióvezetője. Szerinte ajánlott otthon minél több esszét írni, különböző hosszúságúakat, illetve komplex esszét is, ha valaki emelt szinten érettségizik. Az SG töri szekciósai azt ajánlják, hogy ha már úgy érzitek, hogy eleget gyakoroltatok, akkor kreálhattok otthon magatoknak egy versenyszituációt, ahol megoldókulcs nélkül, időre csináljátok meg a feladatot.

Milyen a jó esszé?

„Az első és legfontosabb feladat egy esszé megírása során, hogy megtaláld a feladat fókuszát. Esszéknél sosem egy témakör egészére kérdeznek rá, hanem egy kisebb szeletére, és nektek csak erről kell írni” – mondja a szekcióvezető. Egy példát is megemlít: „ha Károly Róbert gazdaságpolitikájáról kell írnod, nem érdemes az államszervezetről, vagy Károly Róbert hatalomra jutásáról értekezni, mert azért nem jár pont.”

Szerinte az egyik legnagyobb hiba, amit sokan el szoktak követni, hogy nem használjátok a megadott forrásokat. Kiemeli, hogy ezeknek a használata nem opcionális, hanem kötelező. A megoldókulcsban külön rész van a forráshasználatnak, így ha ezeket figyelmen kívül hagyjátok, akkor értékes pontokat veszíthettek. A megoldókulcs külön kitér a szakszavakra, így fontos, hogy próbáljatok meg minél több, a témához kapcsolódó történelmi szakszót használni. „Ajánlott az esszé elkezdése előtt ezeket leírni a vázlatotokba, hogy ne felejtsétek el őket az esszé írása közben” – mondja.

Szintén fontos dologként említi a téma térben és időben való elhelyezését. Ez két pontot ér, mégis sokan elfelejtik. „Röviden, tömören egy mondatba bele kell írni ezt a két egyszerű tényt és ezt a részét rögtön maximális pontra teljesítetted. Érdemes rögtön a bevezető mondatban leírni ezt, így ez már egy jó felütés és így biztosan nem marad ki” – tanácsolja. Ennél a résznél külön meg kell említeni, hogy hiába evidens a helyszín, akkor is el kell helyezni térben és időben.

Mire jó a piszkozat?

A piszkozat nagy segítség lehet, de fontos, hogy ne azzal töltsétek el az időtöket, hogy minél jobb piszkozatot írjatok – hívja fel a figyelmet. A szekcióvezető azt javasolja, hogy írjátok fel azokat a szakszavakat, amik szerintetek a a témához köthetőek és mindenképp bele szeretnétek írni az esszébe. Ezen felül írjátok fel a bevezető mondatot, amelyben elhelyezitek térben és időben. Ha ezek megvannak és szükségesnek érzitek, akkor vázlatpontokban írjatok fel egy-egy szót, mellyel logikailag felépítitek az esszét.

Hány pontot ér a helyesírás?

Bár a pontozás során nem a helyesírás a legfontosabb szempont, de esszénél emiatt is lehet pontot veszíteni, így érdemes erre minél inkább odafigyelni – mondja a szekcióvezető. Az esszéírásnál a helyesírás a  „kommunikáció és szaknyelv használata” részegységhez tartozik. Két pontot kaphattok, ha a szöveg összefüggő mondatokból áll, logikusan felépített, és nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi hibákat. A történelem szekciósok azt javasolják, hogy mindenképpen olvassátok át többször az esszét, ne csak tartalmilag ellenőrizzétek, hanem nézzétek át a helyesírást is.

Ha még több tanácsot szeretnétek olvasni az érettségivel kapcsolatban, akkor itt találtok tanulási tippeket a matekérettségihez, ebben a cikkben pedig még több töris tippet találtok.

Ez a tíz legnépszerűbb egyetem az országban, ezeket jelölték meg a legtöbben a felvételin

Közzétették a 2020-as felvételi jelentkezők számát. Most megnézhetitek, melyek lettek a legnépszerűbb egyetemek ebben az évben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.