Közeleg a határidő: már csak négy napig jelentkezhettek egyetemre, itt vannak a szabályok

Négy nap maradt a felsőoktatási jelentkezési határidőig. A felvételizőknek február 15-ig kell meghozniuk a döntést, hogy melyik egyetem melyik szakján szeretnének továbbtanulni - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.

  • Eduline/MTI

Négy nap maradt a felsőoktatási jelentkezési határidőig. A felvételizőknek február 15-ig kell meghozniuk a döntést, hogy melyik egyetem melyik szakján szeretnének továbbtanulni - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.

Az államtitkár a sajtótájékoztatón kiemelte: több mint hatvan intézmény több mint 7200 szakja közül választhatnak a felvételizők. Legfeljebb hat képzésre lehet jelentkezni, az első háromra ingyen, a továbbiakra szakonként kétezer forintért. Felhívta a figyelmet arra, hogy a felvételi eljárásban a tavalyi szabályokhoz képest egyetlen változás történt: alap és osztatlan képzésben legalább egy emelt szintű érettségi megléte a feltétel.

Kivételt ez alól csak azok a képzések jelentenek, amelyeken a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek sem kell újból érettségit tenniük - fűzte hozzá.

Az államtitkár kiemelte: a többletpontok számítása során már az első, legalább 45 százalékos emelt szintű érettségi vizsgáért is jár 50 pont, amennyiben abból számítják az érettségi pontszámot. A többletpontok rendszere változatlan, a különböző jogcímeken összesen 100 többletpont szerezhető.

A pontszámítás az alap- és osztatlan képzésen, valamint a felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik, mesterképzések esetében pedig összesen 100 pont szerezhető, ennek szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg. Változatlanok a jogszabályban meghatározott minimum ponthatárok is: az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, a felsőoktatási szakképzéseknél 240, a mesterképzéseknél pedig 50 pont.

Ahogy mi is többször írtunk róla, több szak esetében csökkentek az előzetes ponthatárok. Fontos azonban, hogy ezek a ponthatárok nem azt jelentik, hogy a pontszám elérésével be is lehet kerülni az adott intézmény adott szakára. A valós ponthatárt a felvételizők közötti rangsor határozza majd meg, így akár emelkedhetnek is a végleges ponthatárok.

Jövőhét hétfőig jelentkezhettek a 2020-as érettségire - figyelmeztet az Oktatási Hivatal.

Hétfőig jelentkezhetnek a diákok a május-júniusi érettségi vizsgákra - közölte az Oktatási Hivatal kedden az MTI-vel.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.