Közeleg a határidő: már csak négy napig jelentkezhettek egyetemre, itt vannak a szabályok

Négy nap maradt a felsőoktatási jelentkezési határidőig. A felvételizőknek február 15-ig kell meghozniuk a döntést, hogy melyik egyetem melyik szakján szeretnének továbbtanulni - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.

  • Eduline/MTI

Négy nap maradt a felsőoktatási jelentkezési határidőig. A felvételizőknek február 15-ig kell meghozniuk a döntést, hogy melyik egyetem melyik szakján szeretnének továbbtanulni - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.

Az államtitkár a sajtótájékoztatón kiemelte: több mint hatvan intézmény több mint 7200 szakja közül választhatnak a felvételizők. Legfeljebb hat képzésre lehet jelentkezni, az első háromra ingyen, a továbbiakra szakonként kétezer forintért. Felhívta a figyelmet arra, hogy a felvételi eljárásban a tavalyi szabályokhoz képest egyetlen változás történt: alap és osztatlan képzésben legalább egy emelt szintű érettségi megléte a feltétel.

Kivételt ez alól csak azok a képzések jelentenek, amelyeken a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek sem kell újból érettségit tenniük - fűzte hozzá.

Az államtitkár kiemelte: a többletpontok számítása során már az első, legalább 45 százalékos emelt szintű érettségi vizsgáért is jár 50 pont, amennyiben abból számítják az érettségi pontszámot. A többletpontok rendszere változatlan, a különböző jogcímeken összesen 100 többletpont szerezhető.

A pontszámítás az alap- és osztatlan képzésen, valamint a felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik, mesterképzések esetében pedig összesen 100 pont szerezhető, ennek szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg. Változatlanok a jogszabályban meghatározott minimum ponthatárok is: az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, a felsőoktatási szakképzéseknél 240, a mesterképzéseknél pedig 50 pont.

Ahogy mi is többször írtunk róla, több szak esetében csökkentek az előzetes ponthatárok. Fontos azonban, hogy ezek a ponthatárok nem azt jelentik, hogy a pontszám elérésével be is lehet kerülni az adott intézmény adott szakára. A valós ponthatárt a felvételizők közötti rangsor határozza majd meg, így akár emelkedhetnek is a végleges ponthatárok.

Jövőhét hétfőig jelentkezhettek a 2020-as érettségire - figyelmeztet az Oktatási Hivatal.

Hétfőig jelentkezhetnek a diákok a május-júniusi érettségi vizsgákra - közölte az Oktatási Hivatal kedden az MTI-vel.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.