A keresztféléves felvételin jelentkeztetek a felsőoktatásba? Februárban már muszáj beiratkoznotok, vagy lehet az első félévetek passzív? Fontos kérdésre válaszolunk.
A keresztféléves felvételi jelentkezés már lezárult, a sorrendmódosítás és dokumentumpótlás határideje pedig január 9.: itt olvashatjátok a tudnivalókat. A ponthatárokat január 23-án húzzák, vagyis ekkor derül ki, kik kerülnek be a februárban induló képzésekre.
Azt, hogy az első félévben lehet-e passzív a jogviszonyotok, vagyis halaszthattok-e, az egyetemek, főiskolák döntik el - az intézményi tanulmányi szabályzatában találtok információkat. A második félév már biztosan lehet passzív.
Mit is jelent ez pontosan?
A felsőoktatási képzéseken minden félév elején nyilatkoznotok kell, hogy az adott szemeszterre be szeretnétek-e iratkozni, vagyis aktív lesz-e a jogviszonyotok. Ha a passziváltatás mellett döntötök, nem kell tantárgyakat teljesíteni, vizsgázni, tandíjat fizetni, de ösztöndíjakat sem kaphattok. Matricát sem kaphattok a diákigazolványra, így a halasztás alatt nem járnak a diákkedvezmények.
Az nincs meghatározva, hogy a tanulmányaitok alatt összesen hány passzív félévetek lehet - kivéve, ha az intézményi tanulmányi szabályzat máshogy rendelkezik - viszont egymás után legfeljebb két szemesztert halaszthattok.
Ezen nem változtat az sem, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok, a passzív félévekkel ugyanis nem fogynak a támogatott félévek, és a diplomaszerzési határidőbe - a képzési idő másfélszeresébe - sem számítanak bele. A diplomaszerzés szabályai január elsejével megváltoztak - itt találjátok összefoglalónkat:
Állami ösztöndíjas képzés: változtak a diplomaszerzés szabályai
Januártól azoknak, akik nem szereznek időben diplomát állami ösztöndíjasként, hazai munkaviszony fenntartásával kell "törleszteniük" a tartozásukat. Mi történik, ha szakot váltotok vagy félbehagyjátok a képzést? Milyen esetekben kérhettek halasztást, és kik mentesülhetnek a kötelezettség alól? Itt van az összes tudnivaló.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
