A keresztféléves felvételin jelentkeztetek a felsőoktatásba? Februárban már muszáj beiratkoznotok, vagy lehet az első félévetek passzív? Fontos kérdésre válaszolunk.
A keresztféléves felvételi jelentkezés már lezárult, a sorrendmódosítás és dokumentumpótlás határideje pedig január 9.: itt olvashatjátok a tudnivalókat. A ponthatárokat január 23-án húzzák, vagyis ekkor derül ki, kik kerülnek be a februárban induló képzésekre.
Azt, hogy az első félévben lehet-e passzív a jogviszonyotok, vagyis halaszthattok-e, az egyetemek, főiskolák döntik el - az intézményi tanulmányi szabályzatában találtok információkat. A második félév már biztosan lehet passzív.
Mit is jelent ez pontosan?
A felsőoktatási képzéseken minden félév elején nyilatkoznotok kell, hogy az adott szemeszterre be szeretnétek-e iratkozni, vagyis aktív lesz-e a jogviszonyotok. Ha a passziváltatás mellett döntötök, nem kell tantárgyakat teljesíteni, vizsgázni, tandíjat fizetni, de ösztöndíjakat sem kaphattok. Matricát sem kaphattok a diákigazolványra, így a halasztás alatt nem járnak a diákkedvezmények.
Az nincs meghatározva, hogy a tanulmányaitok alatt összesen hány passzív félévetek lehet - kivéve, ha az intézményi tanulmányi szabályzat máshogy rendelkezik - viszont egymás után legfeljebb két szemesztert halaszthattok.
Ezen nem változtat az sem, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok, a passzív félévekkel ugyanis nem fogynak a támogatott félévek, és a diplomaszerzési határidőbe - a képzési idő másfélszeresébe - sem számítanak bele. A diplomaszerzés szabályai január elsejével megváltoztak - itt találjátok összefoglalónkat:
Állami ösztöndíjas képzés: változtak a diplomaszerzés szabályai
Januártól azoknak, akik nem szereznek időben diplomát állami ösztöndíjasként, hazai munkaviszony fenntartásával kell "törleszteniük" a tartozásukat. Mi történik, ha szakot váltotok vagy félbehagyjátok a képzést? Milyen esetekben kérhettek halasztást, és kik mentesülhetnek a kötelezettség alól? Itt van az összes tudnivaló.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
