Februárban induló képzések: már az első félévben is halaszthattok?

A keresztféléves felvételin jelentkeztetek a felsőoktatásba? Februárban már muszáj beiratkoznotok, vagy lehet az első félévetek passzív? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

A keresztféléves felvételi jelentkezés már lezárult, a sorrendmódosítás és dokumentumpótlás határideje pedig január 9.: itt olvashatjátok a tudnivalókat. A ponthatárokat január 23-án húzzák, vagyis ekkor derül ki, kik kerülnek be a februárban induló képzésekre.

Azt, hogy az első félévben lehet-e passzív a jogviszonyotok, vagyis halaszthattok-e, az egyetemek, főiskolák döntik el - az intézményi tanulmányi szabályzatában találtok információkat. A második félév már biztosan lehet passzív.

Mit is jelent ez pontosan?

A felsőoktatási képzéseken minden félév elején nyilatkoznotok kell, hogy az adott szemeszterre be szeretnétek-e iratkozni, vagyis aktív lesz-e a jogviszonyotok. Ha a passziváltatás mellett döntötök, nem kell tantárgyakat teljesíteni, vizsgázni, tandíjat fizetni, de ösztöndíjakat sem kaphattok. Matricát sem kaphattok a diákigazolványra, így a halasztás alatt nem járnak a diákkedvezmények.

Az nincs meghatározva, hogy a tanulmányaitok alatt összesen hány passzív félévetek lehet - kivéve, ha az intézményi tanulmányi szabályzat máshogy rendelkezik - viszont egymás után legfeljebb két szemesztert halaszthattok.

Ezen nem változtat az sem, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok, a passzív félévekkel ugyanis nem fogynak a támogatott félévek, és a diplomaszerzési határidőbe - a képzési idő másfélszeresébe - sem számítanak bele. A diplomaszerzés szabályai január elsejével megváltoztak - itt találjátok összefoglalónkat:

Állami ösztöndíjas képzés: változtak a diplomaszerzés szabályai

Januártól azoknak, akik nem szereznek időben diplomát állami ösztöndíjasként, hazai munkaviszony fenntartásával kell "törleszteniük" a tartozásukat. Mi történik, ha szakot váltotok vagy félbehagyjátok a képzést? Milyen esetekben kérhettek halasztást, és kik mentesülhetnek a kötelezettség alól? Itt van az összes tudnivaló.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.