Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A keresztféléves felvételin jelentkeztetek a felsőoktatásba? Februárban már muszáj beiratkoznotok, vagy lehet az első félévetek passzív? Fontos kérdésre válaszolunk.
A keresztféléves felvételi jelentkezés már lezárult, a sorrendmódosítás és dokumentumpótlás határideje pedig január 9.: itt olvashatjátok a tudnivalókat. A ponthatárokat január 23-án húzzák, vagyis ekkor derül ki, kik kerülnek be a februárban induló képzésekre.
Azt, hogy az első félévben lehet-e passzív a jogviszonyotok, vagyis halaszthattok-e, az egyetemek, főiskolák döntik el - az intézményi tanulmányi szabályzatában találtok információkat. A második félév már biztosan lehet passzív.
Mit is jelent ez pontosan?
A felsőoktatási képzéseken minden félév elején nyilatkoznotok kell, hogy az adott szemeszterre be szeretnétek-e iratkozni, vagyis aktív lesz-e a jogviszonyotok. Ha a passziváltatás mellett döntötök, nem kell tantárgyakat teljesíteni, vizsgázni, tandíjat fizetni, de ösztöndíjakat sem kaphattok. Matricát sem kaphattok a diákigazolványra, így a halasztás alatt nem járnak a diákkedvezmények.
Az nincs meghatározva, hogy a tanulmányaitok alatt összesen hány passzív félévetek lehet - kivéve, ha az intézményi tanulmányi szabályzat máshogy rendelkezik - viszont egymás után legfeljebb két szemesztert halaszthattok.
Ezen nem változtat az sem, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok, a passzív félévekkel ugyanis nem fogynak a támogatott félévek, és a diplomaszerzési határidőbe - a képzési idő másfélszeresébe - sem számítanak bele. A diplomaszerzés szabályai január elsejével megváltoztak - itt találjátok összefoglalónkat:
Állami ösztöndíjas képzés: változtak a diplomaszerzés szabályai
Januártól azoknak, akik nem szereznek időben diplomát állami ösztöndíjasként, hazai munkaviszony fenntartásával kell "törleszteniük" a tartozásukat. Mi történik, ha szakot váltotok vagy félbehagyjátok a képzést? Milyen esetekben kérhettek halasztást, és kik mentesülhetnek a kötelezettség alól? Itt van az összes tudnivaló.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.