Februárban induló képzések: már az első félévben is halaszthattok?

A keresztféléves felvételin jelentkeztetek a felsőoktatásba? Februárban már muszáj beiratkoznotok, vagy lehet az első félévetek passzív? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

A keresztféléves felvételi jelentkezés már lezárult, a sorrendmódosítás és dokumentumpótlás határideje pedig január 9.: itt olvashatjátok a tudnivalókat. A ponthatárokat január 23-án húzzák, vagyis ekkor derül ki, kik kerülnek be a februárban induló képzésekre.

Azt, hogy az első félévben lehet-e passzív a jogviszonyotok, vagyis halaszthattok-e, az egyetemek, főiskolák döntik el - az intézményi tanulmányi szabályzatában találtok információkat. A második félév már biztosan lehet passzív.

Mit is jelent ez pontosan?

A felsőoktatási képzéseken minden félév elején nyilatkoznotok kell, hogy az adott szemeszterre be szeretnétek-e iratkozni, vagyis aktív lesz-e a jogviszonyotok. Ha a passziváltatás mellett döntötök, nem kell tantárgyakat teljesíteni, vizsgázni, tandíjat fizetni, de ösztöndíjakat sem kaphattok. Matricát sem kaphattok a diákigazolványra, így a halasztás alatt nem járnak a diákkedvezmények.

Az nincs meghatározva, hogy a tanulmányaitok alatt összesen hány passzív félévetek lehet - kivéve, ha az intézményi tanulmányi szabályzat máshogy rendelkezik - viszont egymás után legfeljebb két szemesztert halaszthattok.

Ezen nem változtat az sem, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok, a passzív félévekkel ugyanis nem fogynak a támogatott félévek, és a diplomaszerzési határidőbe - a képzési idő másfélszeresébe - sem számítanak bele. A diplomaszerzés szabályai január elsejével megváltoztak - itt találjátok összefoglalónkat:

Állami ösztöndíjas képzés: változtak a diplomaszerzés szabályai

Januártól azoknak, akik nem szereznek időben diplomát állami ösztöndíjasként, hazai munkaviszony fenntartásával kell "törleszteniük" a tartozásukat. Mi történik, ha szakot váltotok vagy félbehagyjátok a képzést? Milyen esetekben kérhettek halasztást, és kik mentesülhetnek a kötelezettség alól? Itt van az összes tudnivaló.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.