Január 9-ig kell pótolniuk a hiányzó dokumentumokat a keresztféléves felvételire jelentkezőknek, és eddig lehet az adatokat, illetve a sorrendet is módosítani.
A keresztféléves felvételizők január 3-ig kaptak hiánypótlási felszólítást, a jelentkezéskor még rendelkezésre nem álló dokumentumokat január 9-ig kell feltölteni az E-felvételi rendszerébe. Ha ezt nem teszitek meg, a jelentkezési kérelmeteket a rendelkezésre álló adatok alapján bírálják el, vagy az eljárást megszüntethetik. Fontos, hogy nem minden esetben kaptok felszólítást - a többletpontokra jogosító igazolások hiányáról például nem, hiszin azokra ti döntötök.
Nem kell feltölteni a 2006. január 1. után megszerzett érettségi eredményeket igazoló dokumentumok (bizonyítvány vagy tanúsítvány) másolatát. Ezeket az adatokat a Köznevelés Információs Rendszeréből elektronikusan szerzi be a felvi. Szintén nem kell benyújtani a 2003. január 1. után szerzett nyelvvizsga bizonyítványokat. Amennyiben november 15-i jelentkezési határidő után szereztétek vagy szerzitek meg a nyelvvizsgát, akkor a felületen csak a nyelvvizsga-bizonyítvány adatait kell megadnotok.
Szintén január 9-ig módosíthattok az adataitokon, illetve egy alkalommal változtathattok a megjelölt képzések sorrendjén is.
A keresztféléves felvételi ponthatárait január 23-án húzzák, vagyis ekkor tudjátok meg, elkezdhetitek-e a képzést februárban.
Keresztféléves felvételi: ennyi pont kellett a sikerhez az előző években
Elindult a felvételi ügyintézés. Most megtudhattok mindent a ponthatárhúzásról és a korábbi ponthatárokról.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
