Nem volt könnyű éve azoknak a diákoknak, akik 2020-ban felvételiznek egyetemre vagy főiskolára. A kormány döntései, halogatás és az információhiány mindenkinek “izgalmassá” tette 2019-et. Most összeszedtünk mindent, ami ebben az évben történt és a jövő évi felvételin fontos lesz.
A 2020-as felvételi már elkezdődött, a legfrissebb cikkeket itt nézhetitek meg. A meghirdetett szakok listáját pedig itt találjátok. Most összeszedtük, mi történt 2019-ben a felvételi körül.
Még 2014-ben kezdődött
A nyelvvizsga-követelmény bevezetését 2014-ben jelentették be, a középiskoláknak és a diákoknak azonban úgy tűnt, nem volt elég ideje felkészülni a változásra. 2018-ban az egyetemi, főiskolai alap- és osztatlan képzésekre bekerülők mindössze 69 százalékának volt középfokú nyelvvizsgája, a pedagógusképzésen ugyanakkor csak 53 százalék, több képzésen pedig kevesebb mint ötven százalék volt az arány. A kisebb vidéki egyetemeket pedig még súlyosabban érintette volna a változás a 2018-as statisztikák szerint.
A nyelvvizsgázók száma egyébként nem ugrott meg sem az elmúlt években, sem 2019 őszén a követelmény bevezetésének hatására - mondta el idén ősszel Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. Szerinte a diákok kivártak.
A téma folyamatosan terítéken volt. A képviselők többször is vitáztak a parlamentben - úgy tűnik, a kormány még mindig ragaszkodik a nyelvvizsgához és emelt szintű érettségihez kötött felvételihez.
Aztán jött egy reménysugár
Amikor 2019. februárjában a Magyar Hírlap úgy értesült, várhatóan mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez 2020-tól. Ez a remény rövid ideig tartott, ugyani az Emberi Erőforrások Minisztériuma másnap azt közölte: maradnak a szabályok, nyelvvizsgára is szükség lesz a 2020-as felvételitől. Azonban a kormány mégiscsak beadta a derekát. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) november elején nyújtott be javaslatot a kormánynak arról, hogy vegyék ki a felvételi követelmények közül a nyelvvizsgát, miután egyeztettek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK), a Roma Szakkollégiumok Egyesületével és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületével, akik mind az eltörlés mellett foglaltak állást.
A javaslat pedig – a több évi huzavona után - meglepően hamar át is ment a döntéshozókon, ugyanis rá pár nappal később a kormány eltörölte a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét a 2020-as felvételin: ne feledjük, az új szabályozás értelmében senki nem kerülhetett volna be egyetemre, főiskolára B2-es szintű komplex nyelvvizsga nélkül. Ami pedig több ezer diákot érintett volna, hiszen ezrek szorulhattak volna ki a felsőoktatásból.
Ha nyelvvizsga már nem is kötelező, változik az angolérettségi követelménye 2020-tól. Közép- és emelt szinten is érinti a diákokat. Középszinten ugyanis a vizsga az Európa Tanács skálája B1 szintjének felel majd meg. A korábbi A2-B1 szinthez képest ez szintemelkedést jelent. A többi változásról itt olvashattok.
Mi lesz az emelt szintű érettségivel?
A szintén felvételi feltételként előírt egy emelt szintű érettségi továbbra is megmarad. A szabályokat pontosítják, és már az első ilyen vizsgáért jár 50 pluszpont, akkor, ha 45 százalékos eredményt ér el a diák - mondta korábban Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára. Emelt szintű érettségi vizsgáért továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni.
Akkor milyen lesz a pontszámítás?
Erről korábban többször is írtunk. Az összefoglalókat itt nézhetitek meg.
Elindult a 2020-as felvételi jelentkezés: itt találjátok a meghirdetett szakok listáját
Elindult a felvételi jelentkezés. A szeptemberben induló alap-, osztatlan mester- és mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre 2020. február 15-ig lehet jelentkezni az E-felvételi felületen.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
