Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Nem volt könnyű éve azoknak a diákoknak, akik 2020-ban felvételiznek egyetemre vagy főiskolára. A kormány döntései, halogatás és az információhiány mindenkinek “izgalmassá” tette 2019-et. Most összeszedtünk mindent, ami ebben az évben történt és a jövő évi felvételin fontos lesz.
A 2020-as felvételi már elkezdődött, a legfrissebb cikkeket itt nézhetitek meg. A meghirdetett szakok listáját pedig itt találjátok. Most összeszedtük, mi történt 2019-ben a felvételi körül.
Még 2014-ben kezdődött
A nyelvvizsga-követelmény bevezetését 2014-ben jelentették be, a középiskoláknak és a diákoknak azonban úgy tűnt, nem volt elég ideje felkészülni a változásra. 2018-ban az egyetemi, főiskolai alap- és osztatlan képzésekre bekerülők mindössze 69 százalékának volt középfokú nyelvvizsgája, a pedagógusképzésen ugyanakkor csak 53 százalék, több képzésen pedig kevesebb mint ötven százalék volt az arány. A kisebb vidéki egyetemeket pedig még súlyosabban érintette volna a változás a 2018-as statisztikák szerint.
A nyelvvizsgázók száma egyébként nem ugrott meg sem az elmúlt években, sem 2019 őszén a követelmény bevezetésének hatására - mondta el idén ősszel Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. Szerinte a diákok kivártak.
A téma folyamatosan terítéken volt. A képviselők többször is vitáztak a parlamentben - úgy tűnik, a kormány még mindig ragaszkodik a nyelvvizsgához és emelt szintű érettségihez kötött felvételihez.
Aztán jött egy reménysugár
Amikor 2019. februárjában a Magyar Hírlap úgy értesült, várhatóan mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez 2020-tól. Ez a remény rövid ideig tartott, ugyani az Emberi Erőforrások Minisztériuma másnap azt közölte: maradnak a szabályok, nyelvvizsgára is szükség lesz a 2020-as felvételitől. Azonban a kormány mégiscsak beadta a derekát. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) november elején nyújtott be javaslatot a kormánynak arról, hogy vegyék ki a felvételi követelmények közül a nyelvvizsgát, miután egyeztettek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK), a Roma Szakkollégiumok Egyesületével és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületével, akik mind az eltörlés mellett foglaltak állást.
A javaslat pedig – a több évi huzavona után - meglepően hamar át is ment a döntéshozókon, ugyanis rá pár nappal később a kormány eltörölte a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét a 2020-as felvételin: ne feledjük, az új szabályozás értelmében senki nem kerülhetett volna be egyetemre, főiskolára B2-es szintű komplex nyelvvizsga nélkül. Ami pedig több ezer diákot érintett volna, hiszen ezrek szorulhattak volna ki a felsőoktatásból.
Ha nyelvvizsga már nem is kötelező, változik az angolérettségi követelménye 2020-tól. Közép- és emelt szinten is érinti a diákokat. Középszinten ugyanis a vizsga az Európa Tanács skálája B1 szintjének felel majd meg. A korábbi A2-B1 szinthez képest ez szintemelkedést jelent. A többi változásról itt olvashattok.
Mi lesz az emelt szintű érettségivel?
A szintén felvételi feltételként előírt egy emelt szintű érettségi továbbra is megmarad. A szabályokat pontosítják, és már az első ilyen vizsgáért jár 50 pluszpont, akkor, ha 45 százalékos eredményt ér el a diák - mondta korábban Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára. Emelt szintű érettségi vizsgáért továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni.
Akkor milyen lesz a pontszámítás?
Erről korábban többször is írtunk. Az összefoglalókat itt nézhetitek meg.
Elindult a 2020-as felvételi jelentkezés: itt találjátok a meghirdetett szakok listáját
Elindult a felvételi jelentkezés. A szeptemberben induló alap-, osztatlan mester- és mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre 2020. február 15-ig lehet jelentkezni az E-felvételi felületen.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).