A felvételi rendeletből is kikerült a kötelező középfokú nyelvvizsga követelménye, valószínűleg az új szakképzési törvény elfogadása sincs már messze. A Pedagógusok Szakszervezete november 30-ára tüntetést jelentett be, miközben várják a döntést a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Újabb kérdések merültek föl az alternatív iskolák jövőjével kapcsolatban, az innovációs minisztérium a szülőkön keresztül csökkentené az iskolaelhagyók számát, és fény derült a felnőttek kompetenciáira is. Ezek voltak a hét legfontosabb hírei.
Megjelent a felvételi rendelet módosítása
Ahogy azt korábban bejelentették, a középfokú komplex nyelvvizsga kikerült a 2020-as felsőoktatási felvételi minden jelentkezőre érvényes követelményei közül. Az emelt szintű érettségi azonban marad: az ezzel kapcsolatos tudnivalókat itt foglaltuk össze.
A Szülői Hang felmérése alapján egyébként a szülők sem örültek volna a kötelező nyelvvizsga bevezetésének: harmaduk aggódott, hogy gyereke nem került volna be egyetemre, főiskolára, kétharmaduk szerint pedig a középiskola nem készít fel a B2-es nyelvvizsgára, de nem ez az egyetlen baj a nyelvoktatással. A részleteket itt olvashatjátok.
Megvan a következő pedagógustüntetés időpontja
November 30-án 14 órára szervez tüntetést Budapesten a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Emellett november 22-ig várják a kormány döntését a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról, amelyet a PSZ információi szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemsokára a kabinet elé terjeszt. Ha a döntéssel nem értenek egyet, januárban sztrájkolhatnak is a tanárok.
Mi lesz az alternatív iskolákkal?
Palkovics László innovációs miniszter kedden nyújtott be egy javaslatot az új szakképzési törvénytervezet miatt szükséges változásokról, a dokumentum ugyanakkor a nemzeti köznevelési törvényt is érintené. A javaslat értelmében április 1-ig minden alternatív iskolának fennmaradási engedélyt kellene kérnie az oktatásért felelős minisztertől, aki egyelőre nem tisztázott szempontok alapján dönthetne arról, hogy az adott intézmény jövő szeptembertől tovább működhet-e. Az eddig megszerzett oktatási engedélyek elvesznek, amelyik iskola pedig nem vesz részt az eljárásban, annak automatikusan be kell zárnia jövőre. A változtatás országosan 80 iskolát érinthet.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) pénteki közleményében azt írta: a törvényjavaslat célja a bonyolult szabályozása egyszerűsítése, nem lesz szükség a kerettantervek átdolgozására és az iskolák nem fognak bezárni.
A szülők felelősségévé tennék a 16 évnél idősebbek szakmaszerzését
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatja azt a módosító indítványt, amely szerint a szülőnek vagy a törvényes képviselőnek kötelezettsége lenne a tankötelezettség teljesítését követően is a gyerek továbbtaníttatása legalább egy részszakma megszerzéséig. Az ITM közleménye szerint ez hozzájárulna a végzettség nélküli iskolaelhagyás jelentős csökkentéséhez.
Hamarosan elfogadhatják a szakképzési törvényt
Kedden tartották az Országyűlésben az új szakképzési törvény részletes vitáját, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint pedig hamarosan megjelenik a végrehajtási rendelet is. A középfokú iskolákat érintő változásokat itt foglaltuk össze, a felnőttoktatás átalakulásáról pedig itt írtunk. Azt, hogy hogyan szerezhettek szakmát diplomával, itt nézhetitek meg.
Itt vannak az első felnőtt kompetenciamérés eredményei
A szövegértés és problémamegoldás területén az OECD-átlagnál rosszabbul, a számolási készségek tekintetében viszont jobban teljesítettek a magyar 16-65 évesek a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program (PIAAC) eredményei szerint, amelyeket pénteken mutattak be. Magyarország első alkalommal vett részt a kutatásban. A felmérésről és az eredményekről itt olvashattok részletesen.
"Ezen változtatnék": mondjátok el, szerintetek mitől lenne jobb ma gyereknek lenni
1989 óta november 20-án ünnepeljük a Gyermekjogok Világnapját. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye elfogadásának harmincadik évfordulóján mondjátok el, ti min változtatnátok azért, hogy jobb legyen a gyerekek élete Magyarországon. Mi kezdjük a sort.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
