Módosították a 2020-as felvételi rendeletet, november végén tüntetnek a tanárok: a hét hírei röviden

A felvételi rendeletből is kikerült a kötelező középfokú nyelvvizsga követelménye, valószínűleg az új szakképzési törvény elfogadása sincs már messze. A Pedagógusok Szakszervezete november 30-ára tüntetést jelentett be, miközben várják a döntést a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Újabb kérdések merültek föl az alternatív iskolák jövőjével kapcsolatban, az innovációs minisztérium a szülőkön keresztül csökkentené az iskolaelhagyók számát, és fény derült a felnőttek kompetenciáira is. Ezek voltak a hét legfontosabb hírei.

  • Eduline

Megjelent a felvételi rendelet módosítása

Ahogy azt korábban bejelentették, a középfokú komplex nyelvvizsga kikerült a 2020-as felsőoktatási felvételi minden jelentkezőre érvényes követelményei közül. Az emelt szintű érettségi azonban marad: az ezzel kapcsolatos tudnivalókat itt foglaltuk össze.

A Szülői Hang felmérése alapján egyébként a szülők sem örültek volna a kötelező nyelvvizsga bevezetésének: harmaduk aggódott, hogy gyereke nem került volna be egyetemre, főiskolára, kétharmaduk szerint pedig a középiskola nem készít fel a B2-es nyelvvizsgára, de nem ez az egyetlen baj a nyelvoktatással. A részleteket itt olvashatjátok.

Megvan a következő pedagógustüntetés időpontja

November 30-án 14 órára szervez tüntetést Budapesten a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Emellett november 22-ig várják a kormány döntését a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról, amelyet a PSZ információi szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemsokára a kabinet elé terjeszt. Ha a döntéssel nem értenek egyet, januárban sztrájkolhatnak is a tanárok.

Mi lesz az alternatív iskolákkal?

Palkovics László innovációs miniszter kedden nyújtott be egy javaslatot az új szakképzési törvénytervezet miatt szükséges változásokról, a dokumentum ugyanakkor a nemzeti köznevelési törvényt is érintené. A javaslat értelmében április 1-ig minden alternatív iskolának fennmaradási engedélyt kellene kérnie az oktatásért felelős minisztertől, aki egyelőre nem tisztázott szempontok alapján dönthetne arról, hogy az adott intézmény jövő szeptembertől tovább működhet-e. Az eddig megszerzett oktatási engedélyek elvesznek, amelyik iskola pedig nem vesz részt az eljárásban, annak automatikusan be kell zárnia jövőre. A változtatás országosan 80 iskolát érinthet.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) pénteki közleményében azt írta: a törvényjavaslat célja a bonyolult szabályozása egyszerűsítése, nem lesz szükség a kerettantervek átdolgozására és az iskolák nem fognak bezárni.

A szülők felelősségévé tennék a 16 évnél idősebbek szakmaszerzését

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatja azt a módosító indítványt, amely szerint a szülőnek vagy a törvényes képviselőnek kötelezettsége lenne a tankötelezettség teljesítését követően is a gyerek továbbtaníttatása legalább egy részszakma megszerzéséig. Az ITM közleménye szerint ez hozzájárulna a végzettség nélküli iskolaelhagyás jelentős csökkentéséhez.

Hamarosan elfogadhatják a szakképzési törvényt

Kedden tartották az Országyűlésben az új szakképzési törvény részletes vitáját, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint pedig hamarosan megjelenik a végrehajtási rendelet is. A középfokú iskolákat érintő változásokat itt foglaltuk össze, a felnőttoktatás átalakulásáról pedig itt írtunk. Azt, hogy hogyan szerezhettek szakmát diplomával, itt nézhetitek meg.

Itt vannak az első felnőtt kompetenciamérés eredményei

A szövegértés és problémamegoldás területén az OECD-átlagnál rosszabbul, a számolási készségek tekintetében viszont jobban teljesítettek a magyar 16-65 évesek a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program (PIAAC) eredményei szerint, amelyeket pénteken mutattak be. Magyarország első alkalommal vett részt a kutatásban. A felmérésről és az eredményekről itt olvashattok részletesen.

"Ezen változtatnék": mondjátok el, szerintetek mitől lenne jobb ma gyereknek lenni

1989 óta november 20-án ünnepeljük a Gyermekjogok Világnapját. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye elfogadásának harmincadik évfordulóján mondjátok el, ti min változtatnátok azért, hogy jobb legyen a gyerekek élete Magyarországon. Mi kezdjük a sort.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.