Az Emmi szerint nem kell bezárni a Waldorf iskolákat

Nem kell bezárni a Waldorf iskolákat, csupán az alternatív intézmények nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályozás módosul - írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma pénteken közleményben.

  • Eduline/MTI

Ahogy beszámoltunk róla, Palkovics László innovációs miniszter kedden nyújtott be egy módosító javaslatot, ami értelmében április 1-ig minden alternatív iskolának fennmaradási engedélyt kellene kérnie az oktatásért felelős minisztertől, aki egyelőre nem tisztázott szempontok alapján dönthetne arról, hogy az adott intézmény jövő szeptembertől tovább működhet-e. Az eddig megszerzett oktatási engedélyek elvesznek, amelyik iskola pedig nem vesz részt az eljárásban, annak automatikusan be kell zárnia jövőre. 

A törvényjavaslat célja az egyszerűsítés, "alapvetően deregulálja az alternatív kerettantervekre vonatkozó bonyolult szabályozást", amellyel szemben az érintett intézmények fogalmaztak meg kifogásokat nyáron, például a tananyag félévekre bontásával kapcsolatosan - írta most közleményében az Emmi.

A módosítás hatályon kívül helyezi a nyáron sérelmesnek jelzett pontokat, nem lesz szükség a kerettantervek átdolgozására, és lényegesen nagyobb mozgásteret kap az egyéni pedagógiai megoldások engedélyezése terén a minisztérium. Szabó Zoltán sem jelzett kifogást a Waldorf intézmények képviseletében, amikor október 30-án egyeztetésre hívták az alternatív kerettanterveket alkalmazó iskolák illetékeseit. A köznevelés a jövőben is az Emberi Erőforrások Minisztériumához fog tartozni - áll a közleményben.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.