1989 óta november 20-án ünnepeljük a Gyermekjogok Világnapját. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye elfogadásának harmincadik évfordulóján mondjátok el, ti min változtatnátok azért, hogy jobb legyen a gyerekek élete Magyarországon. Mi kezdjük a sort.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése 1989. november 20-án fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt, ami három pontban foglalja össze a gyerekek jogait. Ezek a biztonság, az ellátás és gondozás - amely kiterjed az alapvető oktatáshoz való jogra is -, illetve a közösség életében való részvétel és a szabadságjogok biztosítása.
| Mi a helyzet itthon? |
Magyarország 1990-ben fogadta el az egyezményt, és egy évvel később hirdette ki törvényben. Az oktatásban megvalósuló gyerekjogok területén ugyanakkor van még hova fejlődni: a gyerekek ötöde szerint túl sok a bántalmazás az iskolákban, minden második válaszadó pedig úgy érzi, nem számít a véleménye - derül ki az ENSZ számára készült, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány által közzétett 2019-es jelentésből, amely 5300 gyerek véleményén alapul. A válaszadók 1 százaléka kilenc éves vagy fiatalabb, 29 százaléka 10 és 14 év közötti, 70 százaléka pedig 15 és 17 év közötti volt. A gyerekek az iskolában több elfogadást, egyenlő bánásmódot és érzelmi biztonságot, támogató felnőtteket szeretnének. A gyerekek 60 százaléka mondta, hogy nem beszélnek vele arról, hogy mit tegyen, ha bántják. A jelentés szerint tízből kilenc gyereknek nem okoz örömet a tanulás, 20 százalékuknak egyáltalán nincs szabadideje, a családdal töltöbb idővel pedig csak a gyerekek fele elégedett. Az iskolában tanultakat a gyerekek kevesebb mint harmada tartja hasznosnak. |
Az egyezmény elfogadása óta november 20-án ünnepeljük a Gyermekjogok Világnapját. Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF ebből az alkalomból egész napos programsorozatot szervez, ahol többek között az élménypedagógiáról, az olvasásról, illetve a technológia és az oktatás kapcsolatáról is hallgathattok előadásokat.
Mi pedig arra bátorítunk titeket, hogy küldjétek el nekünk e-mailben ([email protected]) vagy Facebook-üzenetben, mi az az egy dolog, amin változtatnátok, hogy jobb legyen Magyarországon gyereknek lenni. A mi kívánságaink:
Azt szeretném, hogy az oktatás középpontjában ne a teljesítmény és a verseny álljon már az első osztálytól kezdve - a diákok ki tudják bontakoztatni az egyéni képességeiket, vágyaikat, egy olyan közösségben tanulhassanak, ahol a saját és egymás jólléte az első, és közben érezzék is jól magukat. Czerván Andrea, szerkesztő
Én nagyobb hangsúlyt fektetnék az esélyegyenlőségre az iskolákban, és azon kívül is. Ha mindenkinek alapvető joga van az oktatáshoz, miért kéne ennek egyértelműen rossz dolognak is lennie? Szeretném, ha a kellemes, életre szóló iskolai élmények is minden diáknak alapvető jogon járnának. Csik Veronika, szerkesztő
Én "csak" több mosolyt kérnék az emberek arcára. Jó lenne, ha a mostani gyerekek az utcán, a boltban, a játszótéren vagy bárhol, ahol megfordulnak, azt éreznék, hogy az emberek nyitottan és pozitívan közelednek feléjük. Na és persze azt, hogy minden gyereknek legyen kihez fordulnia ha bajban van és segítséget kér. Bebesy Anna, Eduline
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
