Jövőre jelentősen átalakul a szakképzést nyújtó középfokú iskolák rendszere. A jelenleg fennálló tervezet szerint többek között az iskolák neve, a tanítási idő, valamint a szakmai gyakorlat működése is megváltozna. Itt vannak a legfontosabb kérdések.
Október 29-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) benyújtotta az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét. Ha ezt megszavazzák, 2020 szeptemberétől a szakképzés jelentősen átalakul.
A diákok a következő tanévtől szakképzési munkaszerződéssel, munkavállalóként végeznék majd a gyakorlati képzést. Korábban Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke az Eduline-nak azt mondta: az új tanterveket csak tavasszal hozzák nyilvánosságra, így az, hogy a szakoktatás és a közismereti órák aránya hogyan alakul, csak akkor derül majd ki.
Mi lesz a jelenleg működő szakgimnáziumokból és szakközépiskolákból?
A szakgimnáziumok új neve technikum, a szakközépiskoláké pedig szakképző iskola lesz. Mint kiderült, a szakképző iskola és a technikum is ágazati alapoktatással indul, ezután pedig váltani lehet a két iskolatípus között.
Mennyi idő után lehet szakmát és érettségit szerezni?
A technikumokban a képzés ötéves lesz - a jelenlegi négy helyett -, amelynek a végén a diákok érettségit és technikusi szintű szakképesítést kapnak majd. A szakképző iskolákban az oktatás három évig fog tartani ugyanúgy mint eddig, a képzés pedig szakképesítés megszerzésével zárul, amelyen felül további két év tanulással érettségi is lehet szerezni.
Milyen szakmát lehet majd tanulni? Ebben lesz változás?
A már szeptember 30-án megjelent kormányrendelet jelentősen átalakította a 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák rendszerét. A tanulható szakmák száma ezzel radikálisan lecsökkenne és átalakulna, ezekről - az összesen 174 alapszakmáról - már tájékoztató füzet készült, amely online is elérhető. A tájékoztató füzetben ágazatonként szerepelnek a technikumban, illetve a szakképző iskolákban megszerezhető szakmák. A tájékoztatót, valamint a változásokat részletesebben ebben a cikkben találjátok meg.
Hogyan fog működni a gyakorlat az iskolákban?
A tanulók szakmai gyakorlata duális képzésben valósulna meg. Ezen a rendszeren belül az eddigi tanulószerződést felváltaná a szakképzési munkaszerződés. A törvénytervezet szerint ennek megkötésével munkaviszony jönne létre a tanuló és a duális képzőhely között, amely a szakirányú oktatás végéig, határozott időre szólna. Az ITM indoklása szerint a cél az, hogy "a jövőben a diákok már gyakorolnák a szakképzési rendszerben, hogy mit jelent munkavállalóként is megjelenni".
További változás, hogy az első két évben minden tanuló kapna ösztöndíjat a duális képzés ideje alatt, ezt az adott vállalat fizetné. Ha az Országgyűlés elfogadja törvényjavaslatot, már a tizenötödik életévét betöltött tanuló is szakképzési munkaszerződés keretében dolgozhatna - erről bővebben itt olvashattok.
A minisztérium átlagosan 30 százalékos béremelést ígér a szakképzésben oktatóknak, akik "cserébe" elveszítenék közalkalmazotti státuszukat, ha megszavazzák a szakképzési törvény tervezetét. A szakszervezetek szerint erre nem lenne szükség a fizetések növeléséhez, a tanárok számára jelentős hátrányokkal járna a változtatás, a béremeléssel kapcsolatban pedig rengeteg a megválaszolatlan kérdés.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
|