Jövőre jelentősen átalakul a szakképzést nyújtó középfokú iskolák rendszere. A jelenleg fennálló tervezet szerint többek között az iskolák neve, a tanítási idő, valamint a szakmai gyakorlat működése is megváltozna. Itt vannak a legfontosabb kérdések.
Október 29-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) benyújtotta az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét. Ha ezt megszavazzák, 2020 szeptemberétől a szakképzés jelentősen átalakul.
A diákok a következő tanévtől szakképzési munkaszerződéssel, munkavállalóként végeznék majd a gyakorlati képzést. Korábban Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke az Eduline-nak azt mondta: az új tanterveket csak tavasszal hozzák nyilvánosságra, így az, hogy a szakoktatás és a közismereti órák aránya hogyan alakul, csak akkor derül majd ki.
Mi lesz a jelenleg működő szakgimnáziumokból és szakközépiskolákból?
A szakgimnáziumok új neve technikum, a szakközépiskoláké pedig szakképző iskola lesz. Mint kiderült, a szakképző iskola és a technikum is ágazati alapoktatással indul, ezután pedig váltani lehet a két iskolatípus között.
Mennyi idő után lehet szakmát és érettségit szerezni?
A technikumokban a képzés ötéves lesz - a jelenlegi négy helyett -, amelynek a végén a diákok érettségit és technikusi szintű szakképesítést kapnak majd. A szakképző iskolákban az oktatás három évig fog tartani ugyanúgy mint eddig, a képzés pedig szakképesítés megszerzésével zárul, amelyen felül további két év tanulással érettségi is lehet szerezni.
Milyen szakmát lehet majd tanulni? Ebben lesz változás?
A már szeptember 30-án megjelent kormányrendelet jelentősen átalakította a 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák rendszerét. A tanulható szakmák száma ezzel radikálisan lecsökkenne és átalakulna, ezekről - az összesen 174 alapszakmáról - már tájékoztató füzet készült, amely online is elérhető. A tájékoztató füzetben ágazatonként szerepelnek a technikumban, illetve a szakképző iskolákban megszerezhető szakmák. A tájékoztatót, valamint a változásokat részletesebben ebben a cikkben találjátok meg.
Hogyan fog működni a gyakorlat az iskolákban?
A tanulók szakmai gyakorlata duális képzésben valósulna meg. Ezen a rendszeren belül az eddigi tanulószerződést felváltaná a szakképzési munkaszerződés. A törvénytervezet szerint ennek megkötésével munkaviszony jönne létre a tanuló és a duális képzőhely között, amely a szakirányú oktatás végéig, határozott időre szólna. Az ITM indoklása szerint a cél az, hogy "a jövőben a diákok már gyakorolnák a szakképzési rendszerben, hogy mit jelent munkavállalóként is megjelenni".
További változás, hogy az első két évben minden tanuló kapna ösztöndíjat a duális képzés ideje alatt, ezt az adott vállalat fizetné. Ha az Országgyűlés elfogadja törvényjavaslatot, már a tizenötödik életévét betöltött tanuló is szakképzési munkaszerződés keretében dolgozhatna - erről bővebben itt olvashattok.
Vihart kavar a szakképzési törvényjavaslat: a szakszervezetek szerint nagyon rosszul járnának a tanárok
A minisztérium átlagosan 30 százalékos béremelést ígér a szakképzésben oktatóknak, akik "cserébe" elveszítenék közalkalmazotti státuszukat, ha megszavazzák a szakképzési törvény tervezetét. A szakszervezetek szerint erre nem lenne szükség a fizetések növeléséhez, a tanárok számára jelentős hátrányokkal járna a változtatás, a béremeléssel kapcsolatban pedig rengeteg a megválaszolatlan kérdés.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
