Matekérettségi: ezektől a témaköröktől tartanak a diákok

Kombinatorika és valószínűségszámítás, koordinátageometria – ezek azok a matematikai témakörök, amelyektől a legtöbb érettségiző tart. Milyen feladatnak örülnek az emelt szinten vizsgázók, és miért van gondja a diákok egy részének a térgeometriával?

  • Eduline

„A kombinatorika és a valószínűségszámítás, illetve a koordinátageometria, és sokak számára a térgeometria is, mert nem mindenki rendelkezik térlátása” – így válaszolt Szabó Máté, a Studium Generale Matematika Szekciójának vezetője arra a kérdésre, milyen témaköröktől tartanak a leginkább az érettségizők.

„Talán a trigonometriát is ide lehet sorolni, és a síkgeometria is megosztó témakör. Sokan a szöveges feladatoktól is tartanak, mert olykor-olykor nehéz kimazsolázni a szövegből azokat az adatokat, amelyekkel számolni kell” – magyarázza, hozzátéve: a különböző egyenletek, egy hatvány vagy gyök viszont baráti választás, a legtöbb diák ezekkel jól boldogul.

Ha egy érettségiző tudja, melyik az a két-három témakör, amelyben nem mozog otthonosan, érdemes a következő napokban célzottan gyakorolni – a Studium Generale oldalán például témakörönként szerepelnek érettségi feladatok, így ezekkel lehet gyakorolni az írásbelire.

Fontos: ezekre is jár pont a matekérettségin

Szöveges válasz, ellenőrzés, ábra - ezekért az elemekért is értékes pontok járnak a matekérettségin, hívja fel a figyelmet a Studium Generale (SG) Matematika Szekciójának vezetője, aki az Eduline-nak arról is beszélt, hogyan érdemes nekilátni egy-egy szöveges feladat megoldásának.

Minek örülnek az érettségizők?

„Az emelt szinten érettségiző diákok nagyon örülnek annak, ha van valamilyen függvényelemzéses feladat, mert ezt nagyon sokat gyakorolják a fakultációkon. Ha csak önmagukban lévő egyenletek vannak, az mindenkinek sokkal egyszerűbb, akár közép-, akár emelt szintről beszélünk, mert nem egy szövegből kell kivenni az adatokat, hanem „csak” egy egyenletet kell megoldaniuk. A statisztika sem nehéz témakör, és átlagot, szórást számolni a legtöbb diák tud, ahogy különböző diagramokat ábrázolni sem különösen nehéz” – mondja Szabó Máté.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.