Fontos: ezekre is jár pont a matekérettségin

Szöveges válasz, ellenőrzés, ábra – ezekért az elemekért is értékes pontok járnak a matekérettségin, hívja fel a figyelmet a Studium Generale (SG) Matematika Szekciójának vezetője, aki az Eduline-nak arról is beszélt, hogyan érdemes nekilátni egy-egy szöveges feladat megoldásának.

  • Eduline

„A szöveges feladatokra mindig szöveges választ kell írni, azért ugyanis a legtöbb esetben pont jár” – mondja Szabó Máté, az SG Matematika Szekciójának vezetője, hozzátéve: akkor is érdemes szöveges választ írni, ha az érettségiző tudja, hogy rossz a végeredmény, mert a számolás menetétől függetlenül az egy pontot ér.

„Érdemes tudni azt is, hogy sok esetben a végeredmény ellenőrzésére is plusz egy pontot kapnak a vizsgázók, illetve az ábráért is járnak pontok. Ha sík-, tér- vagy koordinátageometriai feladatról van szó, akkor elengedhetetlen az ábra, arra még akkor is kapnak pontot, ha nem arányos. Vagyis ha például egy háromszögről van szó, célszerű egy háromszöget rajzolni – nemcsak a pontszám miatt, hanem azért is, mert az a vizsgázónak is segít a feladat megértésében” – mondja Szabó Máté.

Szöveges feladatok: miért nem szeretik a diákok?

Az SG szekcióvezetője szerint a szöveges feladatoktól általában tartanak a diákok, mert olykor-olykor gondot jelent kimazsolázni a szövegből azokat az adatokat, amelyekkel számolni kell. „Ha tényleg hosszú a szöveg, érdemes valamilyen színnel aláhúzni azokat az adatokat, amelyek biztosan fontosak, és utána azokat kiírni, mert később ezekből kell majd dolgozni. Ezzel értékes perceket spórolhatnak meg az érettségizők, az így felszabaduló idő jól jön a vizsga végén az ellenőrzéshez” – mondja.

Próbaérettségi matekból: átmennétek a vizsgán, ha ma lenne?

Szombaton írták meg matekból a közép- és emelt szintű próbaérettségit azok, akik részt vettek a Studium Generale, a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítőjének próbaérettségi napján. Ha lemaradtatok róla, most megtudhatjátok, hol álltok a felkészülésben.

Szabó Máté szerint azok a diákok tudják gyorsan megoldani a szöveges feladatokat, akik sok ilyen matekpéldával találkoztak már, sokat gyakorolták ezeket, rutint szereztek. „Fontos, hogy a feladat leírásának a végét is elolvassák, mert nem mindegy, hogy egészre kerekítve kérik-e a végeredményt, vagy például centiméterben vagy méterben kell-e megadni a megoldást. Ilyen apró csavarokat el szoktak rejteni a feladatokban, amit nem biztos, hogy észreveszünk, ha nem olvassuk végig figyelmesen a leírást” – magyarázza.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.