„A szöveges feladatokra mindig szöveges választ kell írni, azért ugyanis a legtöbb esetben pont jár” – mondja Szabó Máté, az SG Matematika Szekciójának vezetője, hozzátéve: akkor is érdemes szöveges választ írni, ha az érettségiző tudja, hogy rossz a végeredmény, mert a számolás menetétől függetlenül az egy pontot ér.

„Érdemes tudni azt is, hogy sok esetben a végeredmény ellenőrzésére is plusz egy pontot kapnak a vizsgázók, illetve az ábráért is járnak pontok. Ha sík-, tér- vagy koordinátageometriai feladatról van szó, akkor elengedhetetlen az ábra, arra még akkor is kapnak pontot, ha nem arányos. Vagyis ha például egy háromszögről van szó, célszerű egy háromszöget rajzolni – nemcsak a pontszám miatt, hanem azért is, mert az a vizsgázónak is segít a feladat megértésében” – mondja Szabó Máté.

Szöveges feladatok: miért nem szeretik a diákok?

Az SG szekcióvezetője szerint a szöveges feladatoktól általában tartanak a diákok, mert olykor-olykor gondot jelent kimazsolázni a szövegből azokat az adatokat, amelyekkel számolni kell. „Ha tényleg hosszú a szöveg, érdemes valamilyen színnel aláhúzni azokat az adatokat, amelyek biztosan fontosak, és utána azokat kiírni, mert később ezekből kell majd dolgozni. Ezzel értékes perceket spórolhatnak meg az érettségizők, az így felszabaduló idő jól jön a vizsga végén az ellenőrzéshez” – mondja.

Szabó Máté szerint azok a diákok tudják gyorsan megoldani a szöveges feladatokat, akik sok ilyen matekpéldával találkoztak már, sokat gyakorolták ezeket, rutint szereztek. „Fontos, hogy a feladat leírásának a végét is elolvassák, mert nem mindegy, hogy egészre kerekítve kérik-e a végeredményt, vagy például centiméterben vagy méterben kell-e megadni a megoldást. Ilyen apró csavarokat el szoktak rejteni a feladatokban, amit nem biztos, hogy észreveszünk, ha nem olvassuk végig figyelmesen a leírást” – magyarázza.