Minden, amit az idei felvételiről tudni kell: szabályok, dátumok és buktatók

Fontos dátumok, feladatok, szabályok és a legnagyobb buktatók. Összegyűjtöttünk mindent, amit az idei felvételiről tudni kell.

  • Eduline

Lesznek fontos dátumok

Az egyetemre, főiskolára felvételizők április 19-től megnézhetik a E-felvételiben rögzített adataikat. Ugyanis ekkortól felszólítást kaphattok a hiánypótlásra (legkésőbb 2019. június 26-ig), ha esetleg valamit rosszul töltöttetek fel. Erre és a sorrendmódosításra egészen 2019. július 10-ig lesz lehetőségetek.

Ezt követően már csak a ponthatárok vannak hátra. Ennek várható kihirdetési eredménye július 24-én lesz. Végül pedig augusztus 5-ig az e-felvételiben, augusztus 8-ig pedig az egyetemektől, főiskoláktól is megkapjátok a hivatalos felvételidöntést.

Idén is több szakon húztak előzetes ponthatárt

Összesen negyvenegy alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárt a 2019-es felvételin, ezek közül a kiválasztott szakotok ponthatárát (ha hirdettek meg) mindenképpen el kell érnetek, ha államilag támogatott képzésre szeretnétek bejutni.

December óta elérhető az a lista, amelyen láthatjátok az idei felvételire vonatkozó előzetes ponthatárokat. Az előző években előfordult, hogy az előzetes ponthatárokon módosítottak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján.

De milyen magas lesz a végleges ponthatár és kik kerülhetnek be a választott szakokra, arról bővebben itt olvashattok. Arról pedig, hogy mire számíthattok, ha a legnépszerűbb képzések közül válogattok, és milyenek az idei előzetes ponthatárok vagy hány ponttal lehetett tavaly bekerülni az egyetemekre, itt olvashattok el mindent. 

Milyen szakokon van pályaalkalmassági vizsga?

Többek között a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a konduktor, az óvodapedagógus, a tanító szakok és osztatlan tanárképzéseken van kötelező (pálya)alkalmassági vizsga. Ha valaki nem jelenik meg ezen a vizsgán vagy "nem felelt meg" eredménnyel zárja, érvénytelen lesz a felvételije. Ami a további eredményeket illeti pedig, vagy megfelelt vagy nem felelt meg minősítést kaphattok.

Itt megtaláltok minden fontos szabályt, amit tudnotok kell az alkalmassági vizsgáról és annak változásairól.

Mikor lesznek az egyetemi pályaalkalmassági vizsgák? Itt a lista

Egyes szakoknál - például óvodapedagógus és tanárképzésen - kötelező alkalmassági vizsgán kell részt venniük a felvételizőknek. De mikor lesznek ezek a vizsgák? Mutatjuk a listát egyetemenként.

Komoly buktatók vannak

Van, aki nem kap többletpontot az emelt szintű érettségiért és sokszor nem éri meg csak a nyelvre koncentrálni, ha sok többletpontot szeretnétek. Itt vannak az idei felvételi legnagyobb pontszámítási buktatói.

Ennyi többletpontot szerezhettek az idei felvételin

A 2019-es felsőoktatási felvételin maximum 500 pontot szerezhettek – kétszáz pontot a középiskolai eredményeitekkel és az érettségi átlagpontszámával, kétszáz pontot az adott szakon kötelező vagy választható két érettségi tárgy eredményével. Erről és a többi pontszámítási szabályról itt olvashattok bővebben.

Pontosan milyenek a 2019-es felvételi pontszámítási szabályai a mesterszakokon? 

A mesterszakos pontszámítási szabályokat – például hogy figyelembe veszik-e a záróvizsga minősítését, az írásbeli vagy a szóbeli felvételi eredményét – a felsőoktatási intézmények határozzák meg, ám néhány szabály minden egyetemen és főiskolán egységes. Az MA- és MSc-szakra jelentkezők maximum 100 pontot gyűjthetnek, a minimumponthatár 2019-ben is 50, vagyis akik ennél kevesebb pontot szereznek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges helyet nem szerezhetnek. Erről bővebben itt olvashattok.

Az idei felvételin is van kiskapu

A 2019-es felvételin is fontos szabály, hogy az alap- és osztatlan képzésekre 280 pont alatt nem lehet bekerülni. De mit tehettek, ha nem lesz ennyi pontotok, mégis szeretnétek szeptembertől egyetemen vagy főiskolán kezdeni? Erről bővebben itt olvashattok.

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.