Felvételi 2019: erre számíthattok, ha a legnépszerűbb képzésekre jelentkeztetek

Mire számíthattok, ha a legnépszerűbb képzések közül válogattok? Milyenek az idei előzetes ponthatárok és hány ponttal lehetett tavaly bekerülni az egyetemekre? Minden kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Ahogy az előző években, úgy tavaly is a gazdálkodási és menedzsment volt a legnépszerűbb alapszak, több mint 8800-an jelölték meg a jelentkezési lapon, 4220-an az első helyre sorolták ezt a képzést. Mérnökinformatikus szakra 6358-an, ápolás és betegellátásra 5091-en, óvodapedagógiára pedig 4691-en szerettek volna bekerülni.

Idén egyes szakoknál jóval alacsonyabb előzetes ponthatárt hirdettek meg az előző évihez képest. A korábbi 428-as ponthatárt többek között a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint az emberi erőforrások esetében is levitték 400-ra. De a jogászképzés előzetes ponthatára 460-ról 440-re, a kommunikáció- és médiatudomány ponthatára pedig 455-ről 440-re csökkent.

KépzésElőzetes ponthatár 2019Intézmény és ponthatár (2018)Intézmény és ponthatár (2018)
gazdálkodási és menedzsment 400BCE: 444BGE:428
mérnökinformatikus-BME:395DE:300
ápolás és betegellátás -PTE:280SE:320
óvodapedagógus -EJF: 294ELTE:298
jogász440ELTE:460KRE:474
pszichológia435PPKE:435ELTE:445
gépészmérnöki -BME:365DE:280
kereskedelem és marketing 400DE:432BCE:442
gyógypedagógia310SE:319ELTE:393 
turizmus-vendéglátás400PE:446ME:417

A többi szakra vonatkozó 2019-es előzetes ponthatárokat itt nézhetitek meg.

A 2019-es felvételiről pedig itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.