Mikor lesznek az egyetemi pályaalkalmassági vizsgák? Itt a lista

Egyes szakoknál - például óvodapedagógus és tanárképzésen - kötelező alkalmassági vizsgán kell részt venniük a felvételizőknek. De mikor lesznek ezek a vizsgák? Mutatjuk a listát egyetemenként.

  • Eduline

A jelentkezéssel automatikusan jelentkeztek az alkalmassági vizsgára is, ha jelöltetek meg például csecsemő- és kisgyermeknevelő, konduktor, óvodapedagógus, vagy valamilyen tanító szakot, osztatlan tanárképzést.

Az alkalmassági vizsgát egyszer kell letenni és azt a többi jelentkezési helyén is figyelembe veszik (például több megjelölt tanárszak esetén). Azt, hogy melyik egyetemen mikor tartják a vizsgákat, a következő táblázatban megnézhetitek.

null

null

A 2019-es felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.