Milyen felvételi követelményei vannak az óvodapedagógus vagy éppen a tanító- és osztatlan tanárképzéseknek? Minden fontos szabály, amit tudnotok kell az alkalmassági vizsgáról és annak változásairól.
Többek között a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a konduktor, az óvodapedagógus, a tanító szakok és osztatlan tanárképzéseken van kötelező (pálya)alkalmassági vizsga. Ha valaki nem jelenik meg ezen a vizsgán vagy "nem felelt meg" eredménnyel zárja, érvénytelen lesz a felvételije. Ami a további eredményeket illeti pedig, vagy megfelelt vagy nem felelt meg minősítést kaphattok.
Az alkalmassági vizsgát csak egyszer kell letenni és azt a többi jelentkezési helyén is figyelembe veszik (például több megjelölt tanárszak esetén). A többi alkalmassági vizsgán azonban ez nem így van. Például testnevelés (például edző szak) vagy művészeti képzés esetén a felvételizőknek minden intézményben (ahová jelentkeztek) részt kell venniük ezeken a vizsgákon.
Változások
A fent említett szakok többségéhez eddig kellett a felvételin egy - a háziorvos által aláírt - igazolás az egészségügyi alkalmasságról. Az idei felvételin azonban ez változik: a tanító, az óvodapedagógus és a konduktor képzéshez már nem kell ilyen igazolás. Így tehát már csak a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzésekre jelentkezőknek lesz szükségük az egészségügyi alkalmasság igazolására.
Hogy melyik egyetemen mikor tartják az alkalmassági vizsgákat, ebben a táblázatban megnézhetitek.
Hat év alatt mindössze tizennyolc felvételiző kapott „alkalmatlan" minősítést az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárszakos alkalmassági vizsgáján - több felsőoktatási intézményben pedig ennél is alacsonyabb az elutasított jelentkezők száma. Nem véletlen, hogy egyre több szervezet és szakember jelzi: ezzel a vizsgával nem lehet kiszűrni a tanári munkára alkalmatlan hallgatókat.
