Milyen felvételi követelményei vannak az óvodapedagógus vagy éppen a tanító- és osztatlan tanárképzéseknek? Minden fontos szabály, amit tudnotok kell az alkalmassági vizsgáról és annak változásairól.
Többek között a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a konduktor, az óvodapedagógus, a tanító szakok és osztatlan tanárképzéseken van kötelező (pálya)alkalmassági vizsga. Ha valaki nem jelenik meg ezen a vizsgán vagy "nem felelt meg" eredménnyel zárja, érvénytelen lesz a felvételije. Ami a további eredményeket illeti pedig, vagy megfelelt vagy nem felelt meg minősítést kaphattok.
Az alkalmassági vizsgát csak egyszer kell letenni és azt a többi jelentkezési helyén is figyelembe veszik (például több megjelölt tanárszak esetén). A többi alkalmassági vizsgán azonban ez nem így van. Például testnevelés (például edző szak) vagy művészeti képzés esetén a felvételizőknek minden intézményben (ahová jelentkeztek) részt kell venniük ezeken a vizsgákon.
Változások
A fent említett szakok többségéhez eddig kellett a felvételin egy - a háziorvos által aláírt - igazolás az egészségügyi alkalmasságról. Az idei felvételin azonban ez változik: a tanító, az óvodapedagógus és a konduktor képzéshez már nem kell ilyen igazolás. Így tehát már csak a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzésekre jelentkezőknek lesz szükségük az egészségügyi alkalmasság igazolására.
Hogy melyik egyetemen mikor tartják az alkalmassági vizsgákat, ebben a táblázatban megnézhetitek.
Nem vált be a tanárok alkalmassági vizsgája, újraszabhatják a rendszert
Hat év alatt mindössze tizennyolc felvételiző kapott „alkalmatlan" minősítést az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárszakos alkalmassági vizsgáján - több felsőoktatási intézményben pedig ennél is alacsonyabb az elutasított jelentkezők száma. Nem véletlen, hogy egyre több szervezet és szakember jelzi: ezzel a vizsgával nem lehet kiszűrni a tanári munkára alkalmatlan hallgatókat.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
