Felvételi 2019: itt van minden fontos infó az alkalmassági vizsgáról

Milyen felvételi követelményei vannak az óvodapedagógus vagy éppen a tanító- és osztatlan tanárképzéseknek? Minden fontos szabály, amit tudnotok kell az alkalmassági vizsgáról és annak változásairól.

  • Eduline

Többek között a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a konduktor, az óvodapedagógus, a tanító szakok és osztatlan tanárképzéseken van kötelező (pálya)alkalmassági vizsga. Ha valaki nem jelenik meg ezen a vizsgán vagy "nem felelt meg" eredménnyel zárja, érvénytelen lesz a felvételije. Ami a további eredményeket illeti pedig, vagy megfelelt vagy nem felelt meg minősítést kaphattok.

Az alkalmassági vizsgát csak egyszer kell letenni és azt a többi jelentkezési helyén is figyelembe veszik (például több megjelölt tanárszak esetén). A többi alkalmassági vizsgán azonban ez nem így van. Például testnevelés (például edző szak) vagy művészeti képzés esetén a felvételizőknek minden intézményben (ahová jelentkeztek) részt kell venniük ezeken a vizsgákon.

Változások

A fent említett szakok többségéhez eddig kellett a felvételin egy - a háziorvos által aláírt - igazolás az egészségügyi alkalmasságról. Az idei felvételin azonban ez változik: a tanító, az óvodapedagógus és a konduktor képzéshez már nem kell ilyen igazolás. Így tehát már csak a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzésekre jelentkezőknek lesz szükségük az egészségügyi alkalmasság igazolására.

Hogy melyik egyetemen mikor tartják az alkalmassági vizsgákat, ebben a táblázatban megnézhetitek.

Nem vált be a tanárok alkalmassági vizsgája, újraszabhatják a rendszert

Hat év alatt mindössze tizennyolc felvételiző kapott „alkalmatlan" minősítést az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárszakos alkalmassági vizsgáján - több felsőoktatási intézményben pedig ennél is alacsonyabb az elutasított jelentkezők száma. Nem véletlen, hogy egyre több szervezet és szakember jelzi: ezzel a vizsgával nem lehet kiszűrni a tanári munkára alkalmatlan hallgatókat.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.