Kötelező nyelvvizsga: a képviselők 62 százalékának nincs papírja a nyelvtudásáról

A jelenlegi parlamenti képviselők 62 százalékának nincs középfokú nyelvvizsgája. A te gyereked jövőre már csak akkor jelentkezhet egyetemre, ha neki van. Miközben az ehhez szükséges nyelvtanulás feltételei nem biztosítottak minden gyerek számára – ezt posztolta a Facebookon a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány.

  • Eduline

Ahogy arról beszámoltunk, az Emberi Erőforrások Minisztériuma cáfolta, hogy elhalasztanák a felvételi szabályok szigorítását: a tárca azt közölte, 2020-tól a felsőoktatásba felvétel alapfeltétele lesz a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Facebook-oldalán kiemelte: az alapvető jogok biztosának vizsgálata szerint alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a nyelvtudás új, szigorúbb követelményét.

Hozzáteszik azt is: a jelenlegi parlamenti képviselők 62 százalékának nincs középfokú nyelvvizsgája.

Jön a 2020-as felvételi szigor, de sok kérdésre még mindig nem kaptak választ a diákok

Jövőre átalakul a felvételi rendszer, de a középiskolások még mindig nem tudják, milyen részszabályok alapján kaphatnak majd többletpontokat.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.