Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Megismételte az Emberi Erőforrások Minisztériuma: 2020-tól a felsőoktatásba felvétel alapfeltétele lesz a B2-es nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi.
Kedden a Magyar Hírlap értesülése alapján mi is megírtuk, hogy várhatóan mégsem lesz kötelező 2020-tól a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez, mivel a kormány elhalaszthatja annak bevezetését. A lap azzal magyarázta a döntést, hogy a fiatalok nyelvtudása az egyes országrészek között egyenetlen, és jelen állapotban a jelentkezők negyven százaléka be sem kerülne a felsőoktatásba.
A hvg.hu megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy mi igaz a hírből, ám a tárca azt közölte, „nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület”.
A minisztérium most ugyanezt közölte a Magyar Nemzettel is, amelynek Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke azt mondta: a felsőoktatási intézmények feladata elsősorban a szaknyelvi képzés, így jó iránynak tekinthető, hogy nyelvvizsga szükséges a felvételihez.
Jelezte, hogy az utóbbi években a felsőoktatásba jelentkezők mindössze 45 százaléka rendelkezett nyelvvizsgával. A felvett diákok esetében kissé nagyobb az arány, mintegy 55 százalék - tette hozzá, megjegyezve, hogy Budapesten és a megyeszékhelyeken sokkal jobbak az eredmények.
A Nemzeti alaptanterv legalább 936 nyelvórát biztosít a diákoknak az érettségiig a közoktatásban, aminek a szakember szerint bőven elegendőnek kellene lennie egy nyelvvizsga megszerzéséhez. Berényi Milán úgy vélekedett, hogy erős motiváció esetén egy év alatt is el lehet érni a középfokú szintet.
Jön a 2020-as felvételi szigor, de sok kérdésre még mindig nem kaptak választ a diákok
Jövőre átalakul a felvételi rendszer, de a középiskolások még mindig nem tudják, milyen részszabályok alapján kaphatnak majd többletpontokat.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).