Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Már csak pár napig jelentkezhettek a 2019-es felsőoktatási felvételire - de vajon minden fontos kérdésre válaszoltok, mielőtt véglegesítitek a jelentkezést?
Tudjátok, mit fogtok tanulni?
Utánanéztetek a szak kiválasztása előtt, pontosan milyen tantárgyai vannak annak a hallgatónak, aki szociológiát, turizmust-vendéglátást, kommunikációt, közösségszervezést vagy éppen biomérnöki tanulmányokat folytat? És azt tudjátok, hogy a kinézett szak diplomájával hol helyezkedhetsz el? A nagy döntés előtt ezeket az információkat érdemes beszerezni, hogy ne az első félév közepén ébredjetek rá arra: egészen más a képzés, mint amire számítottatok.
Számoltatok?
A családi költségvetést meg kell tervezni – akkor is, ha állami ösztöndíjasként tanulnátok tovább, de nem a saját városotokban. Jó előre tudnotok kell, mennyibe kerül a kollégium vagy az albérlet, az utazás, a helyi közlekedés, így a szüleitek időben kalkulálni tudnak a kiadásokkal. Számolgatásra akkor még nagyobb szükség van, ha önköltséges szakot is megjelöltök a jelentkezési lapon. Annak is érdemes utánanézni, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthattok, körülbelül milyen a diákmunka órabére, és hogyan működik a diákhitel.
Mennyibe kerül egyetemistának lenni? Mutatjuk
Idén jelentkeztek egyetemre, de már most megnéznétek, hogy milyen és mekkora költségekkel kell számolnotok egy-egy egyetemvárosban? Mutatjuk a legfontosabb részleteket.
Miből kell érettségizni?
Megnéztétek, hogy a kiválasztott szakokon miből kérnek érettségit/emelt szintű érettségit? Mivel az érettségi vizsgákra is február 15-ig kell jelentkezni, ezekkel a szabályokkal tisztában kell lennetek. Itt van a táblázat, amelyből megszerezhetitek a legfontosabb infókat.
Az utolsó napokra hagyjátok a jelentkezést?
Ne tegyétek – bár minden évben van felvételiző, aki a jelentkezési határidő előtt egy-két órával regisztrál az e-felvételi felületére, és (szó szerint) az utolsó percben véglegesíti a jelentkezését, ez nem jó taktika. Hagyjatok magatoknak időt az online jelentkezésre: rengeteg rubrikát kell kitölteni.
Minden adatot ellenőriztetek?
Alapszabály: mielőtt véglegesítitek a jelentkezést, minden személyes és tanulmányi adatot, megjelölt szakot ellenőrizzetek le. Bizonyosodjatok meg arról, hogy a képzéseknél a megfelelő nyelvet, képzési helyszínt, finanszírozási formát jelöltétek meg. Feltöltöttétek az összes – már meglévő – dokumentumot?
Hitelesítés?
És persze ne feledkezzetek meg a hitelesítésről sem, amelynek a határideje február 20-a. Ezt az Ügyfélkapun keresztül, vagy az E-felvételi felületéről kinyomtatott és aláírt hitelesítő adatlap postára adásával (cím: Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190) tehetitek meg.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.