Milyen az igazi egyetem? Bozóki Andrásnak van összehasonlítási alapja, hiszen megfordult már a világ legjobb egyetemein is, mégis azt mondja, számára a budapesti Közép Európai Egyetem az első. De beszélt még nekünk a tandíjról, a sokat kritizált bolognai-rendszerről és a diplomák elértéktelenődéséről is.
Ausztria meghosszabbítaná a külföldi orvostanhallgatók létszámára egyetemein alkalmazott és eredetileg csak átmenetinek szánt korlátozást - jelentette kedden a bécsi sajtó.
Míg három évvel ezelőtt még csak két-három francia hallgatója volt a kolozsvári Orvos és Gyógyszerészeti Egyetemnek, idén 262-re nőtt a számuk. Az erdélyi intézmény szívesen fogadja őket és külön francia nyelvű képzést is indított számukra - írta hétvégi számában a Le Figaro című párizsi napilap.
A tandíj és a felvételi vizsgák visszaállítása mellett tüntető több tízezer diák mellett megjelent egy újabb csoport is Ausztriában, akik az idén szeptemberben bevezetett rendszer mellett állnak ki. A két csoport most az interneten indított háborút egymás ellen.
Kevesebbet költ a felsőoktatás támogatására jelenleg Nagy-Britannia, mint a fejlett országok átlaga, a növekvő költségek finanszírozását pedig a Brit Iparszövetség a diákhitelek állami szubvenciójának csökkentésével, a tandíjak emelésével, illetve az ipar által nyújtott ösztöndíjakkal képzeli el - olvasható a Kossuth Rádió oldalán. A diákszervezetek nehezményezik a gazdasági élet szereplőinek terveit, mellyel tovább növelnék a hallgatók költségeit.
Valósággal megrohamozták a jelentkezők az osztrák egyetemeket, a nagy többségnek ugyanis már nem kell tandíjat fizetnie. Az intézményvezetők nem örülnek a változásnak.
Magyarországon a hallgatók az alap, mester és osztatlan képzés költségtérítéses helyein pár tízezer forinttól kezdve akár másfél millió forintot is fizethetnek egyetlen szemeszterért. Mindez azonban csak játékpénznek tűnhet, ha összehasonlítjuk azoknak az intézményeknek a tandíjaival, amelyek világviszonylatban is a legdrágább képzéseknek számítanak. De vajon a legdrágább a legjobb is egyben?
Csaknem százezer diák tüntet Németország nyolcvan városában az oktatás romló minősége és a tandíj ellen. A hétfőn kezdődő ötnapos akcióban a diákok a rossz tanulmányi körülmények, a zsúfolt tantermi helyzet, az oktatás romló színvonala és a tandíj ellen demonstrálnak. Németországban a konzervatív és kereszténypárti tartományokban van tandíj, ám a várható politikai jobbra tolódás miatt egyre több tartományban kívánják bevezetni a tandíjat - tájékoztatott a Kossuth Rádió.
Ahogy a felsőoktatási intézmények egyre növekvő kiadásokkal néznek szembe, úgy a tradicionális gyapjúköpenyes, pipázó, kényelmes mozgású, életét a munkájának szentelő főfoglalkozású professzorok a dodók sorsára jutnak. Napjainkban ugyanis a felsőoktatási tanárok jellemzően részmunkaidőben tanítanak – másodállásban, hogy kiegészítsék a fizetésüket, vagy tekintélyüket, illetve „szabadúszóként” – oktatói karrierjüket különböző főiskolák és egyetemek óráiból tákolva össze.
Amennyiben Ausztriában újra létrejön a nagykoalíciós kormányzás, és a szociáldemokraták a néppártiakkal közösen vezetik az országot, 2009-ben 2,7 milliárd eurós adóreformot hajtanak majd végre a tervek szerint, aminek része lesz az ingyenes, kötelező óvodai oktatás és a felsőoktatásban megszűnő tandíj
Ha létezik olyan, hogy cool foglalkozás, akkor a blogger biztosan az, hiszen hozzá képest pédául az űrhajós űrhajója technológiai őskövület. A sikeres blogger olyan újságíró szerűség, aki pusztán önerejéből lett népszerű és elfogadott véleményformáló, anélkül, hogy bármilyen szakmai renglétrát meg kellett volna másznia. E heti interjú alanyunk Tóta W. Árpád, akinek írásaira legalább annyian figyelnek, mint a legelismertebb "hivatásos" politikai újságírókra, és akirők most kiderült, interjú alanyként blogger létére meglehetősen szűkszavú
A diákok több mint fele az élelmiszerek és a közlekedés árából akar engedményeket, nem a zene vagy a divatcikkek terén.
A Magyar Bálint által benyújtott törvénymódosító javaslat, amely növelné a felsőoktatási intézmények gazdasági autonómiáját és lehetővé tenné, hogy profitorientált részvénytársaságokká alakuljanak, a Magyar Hírlap szerint a tandíj visszacsempészését tenné lehetővé.
A tandíjkérdést sem kerülhette el Angela Merkel német kancellár az október 15-én, Drezdában megrendezett németországi kulturális és oktatási csúcstalálkozón, miután egy, az oktatási minisztérium megbízásából készített tanulmány eredményei napvilágra kerültek. Az elemzés szerint a magas tandíjak 2006-ban 20 ezer fiatalt tántorítottak el a továbbtanulástól.
