Valósággal megrohamozták a jelentkezők az osztrák egyetemeket, a nagy többségnek ugyanis már nem kell tandíjat fizetnie. Az intézményvezetők nem örülnek a változásnak.
A nagy érdeklődést mutatja, hogy a grazi egyetemre például 53 százalékkal többen jelentkeztek, mint tavaly. A legnagyobb osztrák egyetemen, a bécsin hatezerrel többen iratkoztak be az októberben kezdődő téli szemeszterre, így összesen nyolcvanezer hallgató koptatja majd a patinás intézmény padjait.
A tavalyi tavaszi félév óta gyakorlatilag ingyen tanulhatnak az osztrák és EU-országbeli hallgatók az ország felsőoktatási intézményeiben, s az ősszel beiratkozóké lesz az első évfolyam, amelyik kezdettől tandíjmentességet élvez. A felmentést kérvényezni kell, de számos körülmény feljogosít rá - a Bécsi Egyetemen a hallgatók nyolcvan százalékának nem kell fizetnie. A tandíjmentesség egyik fontos feltétele, hogy legfeljebb két szemeszterrel lépheti túl a hallgató a minimális tanulmányi időt. Fennmaradt viszont az úgynevezett kvótaszabályozás, amely előírja, hogy a hallgatók 75 százalékának az osztrák diákok közül kell kikerülnie.A diákokkal ellentétben a felsőoktatási intézmények vezetői nem örülnek a változásnak. Pénzügyi nehézségektől tartanak és úgy gondolják, a tandíjjal együtt megszűnt egy fontos tényező, amely helytállásra ösztönözte a diákokat. "Mindenféle ellenőrzés nélkül beiratkoznak majd olyanok, akik nem is akarnak igazán tanulni" - mondja a Loebeni Nehézipari Egyetem rektora, Wolfhard Wegscheider.A rektorok aggodalmának egyik oka, hogy a tandíjjal együtt a legtöbb helyen megszűnt a létszámkorlátozás és több helyen a felvételi vizsga is. A hallgatók számát csak az orvosi egyetemeken, a pszichológia és a művészeti szakokon szorítják keretek közé. Az orvosegyetemeken ugyanakkor összesen 1500-ról 2400 főre nőtt a létszámkeret, a pszichológia szakokon 2015-ig 1600-ról 2300-ra fog emelkedni. A létszámbővítés mögül hiányzik a megfelelő állami támogatás, s ha nem tervezhető a hallgatók létszáma, nehéz lesz fenntartani a belföldi hallgatók arányát - vélik a rektorok.A hallgatói "dömpinget" ellensúlyozhatja viszont az úgynevezett tanulmányi bevezető időszak, amelyről szintén az egyetemekről szóló törvény módosítása rendelkezik. 2011-re kell bevezetniük az egyetemeknek azt a rendszert, hogy aki nem teljesíti a legfeljebb két féléves képzési időszakot, az nem folytathatja tanulmányait. A hivatalos indoklás szerint a bevezető időszak rendeltetése, hogy ráébressze a hallgatót, ha nem neki való szakot választott. Sokan azonban attól tartanak, hogy az állam valójában eszközt adott az egyetemek kezébe a burkolt létszámkorlátozáshoz.mtiA sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
