Ingyenes felsőoktatás Ausztriában: megrohamozták a jelentkezők az egyetemeket

Valósággal megrohamozták a jelentkezők az osztrák egyetemeket, a nagy többségnek ugyanis már nem kell tandíjat fizetnie. Az intézményvezetők nem örülnek a változásnak.

  • Eduline

A nagy érdeklődést mutatja, hogy a grazi egyetemre például 53 százalékkal többen jelentkeztek, mint tavaly. A legnagyobb osztrák egyetemen, a bécsin hatezerrel többen iratkoztak be az októberben kezdődő téli szemeszterre, így összesen nyolcvanezer hallgató koptatja majd a patinás intézmény padjait.

A tavalyi tavaszi félév óta gyakorlatilag ingyen tanulhatnak az osztrák és EU-országbeli hallgatók az ország felsőoktatási intézményeiben, s az ősszel beiratkozóké lesz az első évfolyam, amelyik kezdettől tandíjmentességet élvez. A felmentést kérvényezni kell, de számos körülmény feljogosít rá - a Bécsi Egyetemen a hallgatók nyolcvan százalékának nem kell fizetnie. A tandíjmentesség egyik fontos feltétele, hogy legfeljebb két szemeszterrel lépheti túl a hallgató a minimális tanulmányi időt. Fennmaradt viszont az úgynevezett kvótaszabályozás, amely előírja, hogy a hallgatók 75 százalékának az osztrák diákok közül kell kikerülnie.

A diákokkal ellentétben a felsőoktatási intézmények vezetői nem örülnek a változásnak. Pénzügyi nehézségektől tartanak és úgy gondolják, a tandíjjal együtt megszűnt egy fontos tényező, amely helytállásra ösztönözte a diákokat. "Mindenféle ellenőrzés nélkül beiratkoznak majd olyanok, akik nem is akarnak igazán tanulni" - mondja a Loebeni Nehézipari Egyetem rektora, Wolfhard Wegscheider.

A rektorok aggodalmának egyik oka, hogy a tandíjjal együtt a legtöbb helyen megszűnt a létszámkorlátozás és több helyen a felvételi vizsga is. A hallgatók számát csak az orvosi egyetemeken, a pszichológia és a művészeti szakokon szorítják keretek közé. Az orvosegyetemeken ugyanakkor összesen 1500-ról 2400 főre nőtt a létszámkeret, a pszichológia szakokon 2015-ig 1600-ról 2300-ra fog emelkedni. A létszámbővítés mögül hiányzik a megfelelő állami támogatás, s ha nem tervezhető a hallgatók létszáma, nehéz lesz fenntartani a belföldi hallgatók arányát - vélik a rektorok.

A hallgatói "dömpinget" ellensúlyozhatja viszont az úgynevezett tanulmányi bevezető időszak, amelyről szintén az egyetemekről szóló törvény módosítása rendelkezik. 2011-re kell bevezetniük az egyetemeknek azt a rendszert, hogy aki nem teljesíti a legfeljebb két féléves képzési időszakot, az nem folytathatja tanulmányait. A hivatalos indoklás szerint a bevezető időszak rendeltetése, hogy ráébressze a hallgatót, ha nem neki való szakot választott. Sokan azonban attól tartanak, hogy az állam valójában eszközt adott az egyetemek kezébe a burkolt létszámkorlátozáshoz.

mti

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.