Riasztó a tandíj Németországban

A tandíjkérdést sem kerülhette el Angela Merkel német kancellár az október 15-én, Drezdában megrendezett németországi kulturális és oktatási csúcstalálkozón, miután egy, az oktatási minisztérium megbízásából készített tanulmány eredményei napvilágra kerültek. Az elemzés szerint a magas tandíjak 2006-ban 20 ezer fiatalt tántorítottak el a továbbtanulástól.

  • Edupress
Edupress

A híradások szerint a minisztérium akarata ellenére kiszivárogtatott felmérés riasztóbb képet mutatott, mint azt előtte gondolták, az egyes tartományokban létező tandíj pedig más területek fiataljait is elriasztja a felsőfokú tanulmányok megkezdésétől. A tandíj legfőbb helyeslői a konzervatívok, amit igazol, hogy az irányításuk alatt álló landokban, mint Alsó-Szászországban, Észak- Rajna-Vesztfáliában, továbbá Baden-Württembergben, Bajorországban és a Saar-vidéken vezették be a mintegy 500 eurós, szemeszterenként fizetendő összeget. Hessen tartományban is addig működött ez a rendszer, amíg meg nem ingott a konzervatív CDU befolyása.

A felmérés alapján azok a fiatalok is elbizonytalanodtak a továbbtanulást illetően, akik a szociáldemokrata (SPD) vezetés alatt álló, így ott a tandíjat be nem vezető tartományokban szeretnék folytatni tanulmányaikat. A hír hallatán az SPD vezető politikusai, élükön Franz Müntefering pártelnökkel a tandíj eltörlését követelik. Az oktatási minisztérium eddig nem foglalt állást az üggyel kapcsolatban, de nem is cáfolta a kiszivárogtatott híreket.(Forrás: Hírextra, MTI)

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.