Riasztó a tandíj Németországban

A tandíjkérdést sem kerülhette el Angela Merkel német kancellár az október 15-én, Drezdában megrendezett németországi kulturális és oktatási csúcstalálkozón, miután egy, az oktatási minisztérium megbízásából készített tanulmány eredményei napvilágra kerültek. Az elemzés szerint a magas tandíjak 2006-ban 20 ezer fiatalt tántorítottak el a továbbtanulástól.

  • Edupress
Edupress

A híradások szerint a minisztérium akarata ellenére kiszivárogtatott felmérés riasztóbb képet mutatott, mint azt előtte gondolták, az egyes tartományokban létező tandíj pedig más területek fiataljait is elriasztja a felsőfokú tanulmányok megkezdésétől. A tandíj legfőbb helyeslői a konzervatívok, amit igazol, hogy az irányításuk alatt álló landokban, mint Alsó-Szászországban, Észak- Rajna-Vesztfáliában, továbbá Baden-Württembergben, Bajorországban és a Saar-vidéken vezették be a mintegy 500 eurós, szemeszterenként fizetendő összeget. Hessen tartományban is addig működött ez a rendszer, amíg meg nem ingott a konzervatív CDU befolyása.

A felmérés alapján azok a fiatalok is elbizonytalanodtak a továbbtanulást illetően, akik a szociáldemokrata (SPD) vezetés alatt álló, így ott a tandíjat be nem vezető tartományokban szeretnék folytatni tanulmányaikat. A hír hallatán az SPD vezető politikusai, élükön Franz Müntefering pártelnökkel a tandíj eltörlését követelik. Az oktatási minisztérium eddig nem foglalt állást az üggyel kapcsolatban, de nem is cáfolta a kiszivárogtatott híreket.(Forrás: Hírextra, MTI)

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.