Egy félév a Semmelweis Egyetemen fogorvosi képzésén 1 355 400 forintba kerül, és ezzel rekorder a magyar piacon, de mellette még bőven vannak olyan képzések ahol milliós tandíjat kell leszurkolniuk a felvetteknek.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakán 225 ezer forint egy félév, és ehhez mindössze 336 pont kellett. Ugyanitt az építészmérnök szakra jelentkezőknek 315 ezret kell fizetniük (és 352 pontnál húzták meg a határt). A gépészmérnökök 300 ezer forintért és 361 pontért képezhetik magukat az egyetemen, míg a mérnök informatikusok 270 ezret fizetnek (ha elérték a 384 pontot). Érdekesség, hogy ezen a szakon az államis képzésre már 370 ponttal be lehetett jutni.
A Budapesti Műszaki Főiskolán gépészmérnöki képzést választók 185 ezer forintot fizetnek az első félévben: a magyar nyelvű oktatás 295, a német 200 ponttól elérhető. A gazdálkodási és menedzsment, valamint kereskedelem és marketing szakra is elegendő volt a 200 pont. Ami lássuk be, nemhogy elérhetetlen, de könnyűszerrel teljesíthető. A mérnök informatikus hallgatóknak sem kellett aggódniuk a magas ponthatárok miatt, aki Budapesten szeretné elkezdeni tanulmányait, annak 321 pontot, míg a Székesfehérvárra vágyóknak 239 pontot kellett összeszedniük.
Az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolán kell a legtöbbet fizetni gazdálkodási és menedzsment szakon: viszont mind a magyar, mind az angol nyelvű képzésért 675 ezer forintot kérnek. Cserébe 200 pontot kellett szerezniük a felvételizőknek.
A legdrágább szakok teljes listáját a hvg.hu cikkében nézheted meg.edulineAz a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
