A legdrágább hazai egyetemek

Egy félév a Semmelweis Egyetemen fogorvosi képzésén 1 355 400 forintba kerül, és ezzel rekorder a magyar piacon, de mellette még bőven vannak olyan képzések ahol milliós tandíjat kell leszurkolniuk a felvetteknek.

  • Eduline
A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára bejutóknak volt a legnehezebb dolguk idén: az államis helyre pályázóknak 462 pontot kellett elérniük a maximális 480-ból, míg a költségtérítést vállalóknak „csak” 449 pontot. Ők a magyar nyelvű képzésért 225 ezer, az angol nyelvű oktatásért pedig 690 ezer forintot fognak fizetni az első félévben. Az angol nyelvű képzést választóknak egyszerűbb dolga volt: a bejutáshoz már 397 pont is elég volt. Ugyanennyibe kerül a tandíj az intézmény gazdálkodási és menedzsment szakán magyar és angol nyelven, ám míg előbbihez 431, utóbbihoz már csak 322 pont kellett. A Corvinus nemzetközi tanulmányok szakán egy félév 300 ezer forintba kerül (432 ponttól lehetett bejutni), kommunikáció és médiatudomány szakon 250 ezer forint a tandíj (ehhez 379 pontot kellett összeszedni). A kereskedelem és marketing szakon, ahova 420 ponttal lehetett bekerülni, 225 ezer forint egy félév, ahogy turizmus-vendéglátás szakon is. Itt a sikeres felvételihez elég volt 378 pontot gyűjteni.

A Budapesti Corvinus Egyetem: 200 ezertől indulnak a tandíjak

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakán 225 ezer forint egy félév, és ehhez mindössze 336 pont kellett. Ugyanitt az építészmérnök szakra jelentkezőknek 315 ezret kell fizetniük (és 352 pontnál húzták meg a határt). A gépészmérnökök 300 ezer forintért és 361 pontért képezhetik magukat az egyetemen, míg a mérnök informatikusok 270 ezret fizetnek (ha elérték a 384 pontot). Érdekesség, hogy ezen a szakon az államis képzésre már 370 ponttal be lehetett jutni.

A Budapesti Műszaki Főiskolán gépészmérnöki képzést választók 185 ezer forintot fizetnek az első félévben: a magyar nyelvű oktatás 295, a német 200 ponttól elérhető. A gazdálkodási és menedzsment, valamint kereskedelem és marketing szakra is elegendő volt a 200 pont. Ami lássuk be, nemhogy elérhetetlen, de könnyűszerrel teljesíthető. A mérnök informatikus hallgatóknak sem kellett aggódniuk a magas ponthatárok miatt, aki Budapesten szeretné elkezdeni tanulmányait, annak 321 pontot, míg a Székesfehérvárra vágyóknak 239 pontot kellett összeszedniük.

Az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolán kell a legtöbbet fizetni gazdálkodási és menedzsment szakon: viszont mind a magyar, mind az angol nyelvű képzésért 675 ezer forintot kérnek. Cserébe 200 pontot kellett szerezniük a felvételizőknek.

A legdrágább szakok teljes listáját a hvg.hu cikkében nézheted meg.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.