Ausztria nem szereti a külföldi orvostanhallgatókat

Ausztria meghosszabbítaná a külföldi orvostanhallgatók létszámára egyetemein alkalmazott és eredetileg csak átmenetinek szánt korlátozást - jelentette kedden a bécsi sajtó.

  • Eduline
A nemrégiben kinevezett szakminiszter, Beatrix Karl brüsszeli osztrák tudósítóknak elmondta, el akarja érni, hogy a korlátozás 2012 helyett 2017-ig maradhasson fenn.

 

Ausztriában az orvostanhallgatói helyek 75 százalékát hazai diákoknak tartják fenn, 20 százalék jut az európai uniós állampolgároknak és a fennmaradó öt százalék az unión kívüli országokból valóknak. A kvótákat a nagy számban érkező német hallgatók miatt vezették be. Az Európai Bizottság 2007-ben kivételesen engedélyezte a korlátozásokat, miután Ausztria azzal érvelt, hogy máskülönben veszélybe kerülne az egészségügyi ellátás az országban. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy az Ausztriában diplomázó német orvosok 80 százaléka hazatér Németországba és ott kezd el dolgozni.

 

Beatrix Karl januárban került a kormányba, az európai uniós biztossá kinevezett Johannes Hahn tudomány- és kutatásügyi miniszter utódaként. Az újdonsült miniszterre a kvóta-kérdés rendezése mellett egy másik nagy feladat is vár, a hazai egyetemek ugyanis az elmúlt ősszel tüntetésektől voltak hangosak.

A diákság egy része túlzsúfoltságra, alacsony színvonalra, túl kevés tanárra panaszkodik, de tiltakozik az ellen, hogy újra bevezessék a tandíjat vagy a felvételi vizsgákat. Októberben és novemberben több ezren vonultak az utcákra, a Bécsi Egyetem központi előadótermét 61 napon át tüntetők foglalták el. A tüntetések résztvevői több pénzt akarnak a felsőoktatásnak és bírálták azt, ahogyan a kétszintű, úgynevezett bolognai oktatási rendszert bevezették Ausztriában. Szerintük az egyetemeken egyszerűen kétfelé választották a korábbi ötéves képzést, ahelyett, hogy kialakítottak volna egy önállóan is piacképes diplomát adó első képzési szintet és az arra épülő másodikat.

Idén Bécs és Budapest rendezi a bolognai folyamatban részt vevő országok miniszteri konferenciáját. Az osztrák sajtó a múlt héten arról számolt be, hogy az "egyetemfoglalók" meg akarják ragadni ezt a márciusi alkalmat követeléseik hangoztatására. Ismét tüntetni akarnak Bécsben, emellett "ellencsúcsot" és blokádokat terveznek a tanácskozás idejére az osztrák fővárosban.

mti

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.