Tüntetnek a diákok Németország nyolcvan városában

Csaknem százezer diák tüntet Németország nyolcvan városában az oktatás romló minősége és a tandíj ellen. A hétfőn kezdődő ötnapos akcióban a diákok a rossz tanulmányi körülmények, a zsúfolt tantermi helyzet, az oktatás romló színvonala és a tandíj ellen demonstrálnak. Németországban a konzervatív és kereszténypárti tartományokban van tandíj, ám a várható politikai jobbra tolódás miatt egyre több tartományban kívánják bevezetni a tandíjat - tájékoztatott a Kossuth Rádió.

  • Edupress
Edupress
A nyolcvan város csaknem százezer diákja között például Mainzban az egyetemisták és gimnazisták egy csoportja betört a tartományi parlament épületébe és megszállta az üléstermet. A "Támadás a bankok ellen" elnevezésű akciósorozat mottója: "Pénzt az oktatásra, a bankok támogatása helyett" - írja az MTI információi alapján a Népszabadság. A diákok a rossz tanulmányi körülmények, az oktatás romló színvonala, illetve a tandíj ellen tüntetnek.

Követeléseik között szerepel a tandíj eltörlése, oktatási férőhelyek létesítése, több tanár alkalmazása, kisebb osztályok létrehozása, illetve az intézmények műszaki felszereltségének javítása.Jelenleg a konzervatív és kereszténypártiak kezén lévő tartományokban kell tandíjat fizetni, az úgynevezett vörös tartományokban, például Berlinben, ahol a szociáldemokraták, vagy a szociáldemokratákkal közösen a marxisták vannak hatalmon, nem kell tandíjat fizetni az állami egyetemeken és főiskolákon. A várható politikai jobbra tolódás miatt viszont egyre több helyen lehet számítani a tandíj bevezetésére - írja a Kossuth Rádió

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.