A Facebookon csapnak össze az osztrák egyetemisták

A tandíj és a felvételi vizsgák visszaállítása mellett tüntető több tízezer diák mellett megjelent egy újabb csoport is Ausztriában, akik az idén szeptemberben bevezetett rendszer mellett állnak ki. A két csoport most az interneten indított háborút egymás ellen.

  • Eduline

A kormány előző nap a felsőoktatásra szánt költségvetési keret megemelésére tett ígéretet, ugyanakkor megerősítette, hogy ragaszkodik a felvételi korlátok bevezetéséhez. A tüntetések mögé álló diákszervezetek még több anyagi támogatást akarnak és elutasítják a tervezett korlátozásokat, ezért csütörtökre újabb nagyszabású tüntetést hirdettek meg.

Két hete kezdődött Ausztriában a egyetemi képzési viszonyokkal elégedetlen hallgatók tiltakozó megmozdulása. A Bécsi Egyetem központi előadótermét több száz diák tartja blokád alatt. Az elmúlt két hét alatt több fővárosi és vidéki egyetemen csatlakoztak az akcióhoz, s a múlt szerdán tízezer diák részvételével tartottak tüntetést Bécsben. 

A diákok egyik leggyakrabban elhangzó panasza a kétszintű képzési rend, a bolognai rendszer ausztriai bevezetésének módjára vonatkozik. A tanterveket rugalmatlannak tartják, és úgy látják, hogy az alkalmatlan tantervek miatt az első képzési szint nem elegendő az elhelyezkedéshez. További feszültséget okoz, hogy a tandíj eltörlésének következtében mintegy húsz százalékkal megnőtt a felsőoktatási hallgatók létszáma, s azon belül a külföldieké is. A diákok zsúfoltságra panaszkodnak, arra, hogy túl sok diák jut egy tanárra, s hogy mindez rontja a képzés minőségét. Az idei őszi félév óta az osztrák egyetemi szakok túlnyomó többségére ingyenesen, felvételi nélkül lehet beiratkozni. 

A szakminiszter néhány napja 34 millió eurós "gyorssegélyt" ígért a felsőoktatásnak. A kormány úgy döntött, hogy ezen felül - a 2006-os 1,3 százalékról - 2020-re a GDP 2 százalékára, vagyis az Európai Unió ajánlásának megfelelő szintre emelik a felsőoktatásra szánt kiadásokat. Az osztrák hallgatói önkormányzat (ÖH) szerint már 2015-re teljesülnie kellene a kitűzött szintnek.

Arról továbbra sincs egyetértés a kormányon belül, hogy újra bevezessék-e a felsőoktatási tandíjat. Johannes Hahn felsőoktatásért felelős miniszter ezt javasolta, a Hahnt a kormányba delegáló Osztrák Néppárt (ÖVP) koalíciós partnere, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) viszont elzárkózik ettől a lehetőségtől.

Időközben növekszik a tiltakozók ellen tiltakozók tábora is. A sajtó szerint a "frontok" állását mutatja, hogy míg a teremfoglalóknak mintegy 25 ezer szimpatizánsa van az egyik ismert közösségi portálon, a "Blokád helyett tanulni" nevet választó ellentáborhoz mintegy húszezren iratkoztak fel. A tüntetők egyébként erősen támaszkodnak az olyan új kommunikációs formákra, mint az internet és a mobiltelefonos rövid szöveges üzenetek (SMS). Az egyik osztrák napilap "online forradalom" elnevezéssel utalt arra, hogy a diákszervezetektől függetlenül szerveződött tüntetők nagyon hamar saját honlapot hoztak létre, és hogy megmozdulásaikat is ezen keresztül és SMS-ben szervezik.

mti

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.