Románia a sláger a francia orvostanhallgatók között

Míg három évvel ezelőtt még csak két-három francia hallgatója volt a kolozsvári Orvos és Gyógyszerészeti Egyetemnek, idén 262-re nőtt a számuk. Az erdélyi intézmény szívesen fogadja őket és külön francia nyelvű képzést is indított számukra - írta hétvégi számában a Le Figaro című párizsi napilap.

  • Eduline
Franciaországban az orvostanhallgatók 85 százalékát az első év végén kirostálják. Közülük sokan külföldön próbálják meg folytatni tanulmányaikat: az exodus elsőszámú célpontja a 2000-ben megindult francia nyelvű képzés bevezetésével a kolozsvári Iuliu Hatieganu egyetem lett.

"Akkoriban több frankofón ország is jelezte igényét francia nyelvű képzés iránt. A külföldi diákok fogadása nálunk 35 éves hagyomány. És mivel megvolt a szükséges infrastruktúránk és számos tanárunk beszéli a nyelvet, belevágtunk" - mondta a lapnak Constantin Ciuce, az egyetem rektora. Románia 2007-es uniós csatlakozása óta pedig a francia orvosok román diplomáját az Európai Unió valamennyi országában elismerik.

A Le Figaro szerint a francia diákok választásában nagy szerepet játszik a kolozsvári egyetem felvételi rendszere: a külföldieknek ugyanis nem kell külön felvételi vizsgát tenniük, hanem a középiskolai eredményeket tartalmazó jelentkezési dosszié alapján dönt felvételükről az intézmény. Pontosan úgy, ahogy a francia felvételi rendszerben.

"Az igazán motiváltakat választjuk ki, akik a legjobb francia gimnáziumokból érkeznek, de Franciaországban esetleg nem tudták letenni az orvosegyetemi vizsgákat" - hangsúlyozza a rektor. A külföldiek számára az éves tandíj ötezer euró.

A franciák számára a képzés az első három évben francia nyelvű, de a program és a vizsgakövetelmények ugyanazok, mint a románul tanuló hallgatóknak. Negyedévtől azonban már közös, román nyelvű képzés folyik az egyetem minden diákjának. A lapnak nyilatkozó egyik nizzai fogorvostan-hallgató szerint az egyetem vezetése számukra is szigorú követelményeket állított: az órák hetven százaléka kötelező. "Ha ezt nem teljesítjük, nem vizsgázhatunk az év végén" - mondta Michel Guignon. Az éves munka szigorú megkövetelése miatt viszonylag nagy a lemorzsolódás: az első éven jelenleg 150 francia tanul, másodéven 62-en, a harmadéven pedig már csak 29-en vannak.

 

A Le Figaro szerint az öt évet Romániában végigjáró francia hallgatók is szinte valamennyien Franciaországban akarnak praktizálni, és csak néhányan próbálnak meg más uniós országban karriert csinálni. Az első kolozsvári diplomával rendelkező két francia a közelmúltban kapott állást párizsi kórházakban.

Cédric Lussiez, a Francia Kórházszövetség részéről a lapnak elmondta: a kolozsvári diplomát senki nem vitatja Franciaországban, és üdvözlendő, hogy külföldön is képeznek francia orvosokat, ugyanis félő, hogy néhány év múlva nem lesz elég orvos az öregedő társadalom ellátására.

mti

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.