Románia a sláger a francia orvostanhallgatók között

Míg három évvel ezelőtt még csak két-három francia hallgatója volt a kolozsvári Orvos és Gyógyszerészeti Egyetemnek, idén 262-re nőtt a számuk. Az erdélyi intézmény szívesen fogadja őket és külön francia nyelvű képzést is indított számukra - írta hétvégi számában a Le Figaro című párizsi napilap.

  • Eduline
Franciaországban az orvostanhallgatók 85 százalékát az első év végén kirostálják. Közülük sokan külföldön próbálják meg folytatni tanulmányaikat: az exodus elsőszámú célpontja a 2000-ben megindult francia nyelvű képzés bevezetésével a kolozsvári Iuliu Hatieganu egyetem lett.

"Akkoriban több frankofón ország is jelezte igényét francia nyelvű képzés iránt. A külföldi diákok fogadása nálunk 35 éves hagyomány. És mivel megvolt a szükséges infrastruktúránk és számos tanárunk beszéli a nyelvet, belevágtunk" - mondta a lapnak Constantin Ciuce, az egyetem rektora. Románia 2007-es uniós csatlakozása óta pedig a francia orvosok román diplomáját az Európai Unió valamennyi országában elismerik.

A Le Figaro szerint a francia diákok választásában nagy szerepet játszik a kolozsvári egyetem felvételi rendszere: a külföldieknek ugyanis nem kell külön felvételi vizsgát tenniük, hanem a középiskolai eredményeket tartalmazó jelentkezési dosszié alapján dönt felvételükről az intézmény. Pontosan úgy, ahogy a francia felvételi rendszerben.

"Az igazán motiváltakat választjuk ki, akik a legjobb francia gimnáziumokból érkeznek, de Franciaországban esetleg nem tudták letenni az orvosegyetemi vizsgákat" - hangsúlyozza a rektor. A külföldiek számára az éves tandíj ötezer euró.

A franciák számára a képzés az első három évben francia nyelvű, de a program és a vizsgakövetelmények ugyanazok, mint a románul tanuló hallgatóknak. Negyedévtől azonban már közös, román nyelvű képzés folyik az egyetem minden diákjának. A lapnak nyilatkozó egyik nizzai fogorvostan-hallgató szerint az egyetem vezetése számukra is szigorú követelményeket állított: az órák hetven százaléka kötelező. "Ha ezt nem teljesítjük, nem vizsgázhatunk az év végén" - mondta Michel Guignon. Az éves munka szigorú megkövetelése miatt viszonylag nagy a lemorzsolódás: az első éven jelenleg 150 francia tanul, másodéven 62-en, a harmadéven pedig már csak 29-en vannak.

 

A Le Figaro szerint az öt évet Romániában végigjáró francia hallgatók is szinte valamennyien Franciaországban akarnak praktizálni, és csak néhányan próbálnak meg más uniós országban karriert csinálni. Az első kolozsvári diplomával rendelkező két francia a közelmúltban kapott állást párizsi kórházakban.

Cédric Lussiez, a Francia Kórházszövetség részéről a lapnak elmondta: a kolozsvári diplomát senki nem vitatja Franciaországban, és üdvözlendő, hogy külföldön is képeznek francia orvosokat, ugyanis félő, hogy néhány év múlva nem lesz elég orvos az öregedő társadalom ellátására.

mti

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.