Míg három évvel ezelőtt még csak két-három francia hallgatója volt a kolozsvári Orvos és Gyógyszerészeti Egyetemnek, idén 262-re nőtt a számuk. Az erdélyi intézmény szívesen fogadja őket és külön francia nyelvű képzést is indított számukra - írta hétvégi számában a Le Figaro című párizsi napilap.
Franciaországban az orvostanhallgatók 85 százalékát az első év végén kirostálják. Közülük sokan külföldön próbálják meg folytatni tanulmányaikat: az exodus elsőszámú célpontja a 2000-ben megindult francia nyelvű képzés bevezetésével a kolozsvári Iuliu Hatieganu egyetem lett.
"Akkoriban több frankofón ország is jelezte igényét francia nyelvű képzés iránt. A külföldi diákok fogadása nálunk 35 éves hagyomány. És mivel megvolt a szükséges infrastruktúránk és számos tanárunk beszéli a nyelvet, belevágtunk" - mondta a lapnak Constantin Ciuce, az egyetem rektora. Románia 2007-es uniós csatlakozása óta pedig a francia orvosok román diplomáját az Európai Unió valamennyi országában elismerik.
A Le Figaro szerint a francia diákok választásában nagy szerepet játszik a kolozsvári egyetem felvételi rendszere: a külföldieknek ugyanis nem kell külön felvételi vizsgát tenniük, hanem a középiskolai eredményeket tartalmazó jelentkezési dosszié alapján dönt felvételükről az intézmény. Pontosan úgy, ahogy a francia felvételi rendszerben.
"Az igazán motiváltakat választjuk ki, akik a legjobb francia gimnáziumokból érkeznek, de Franciaországban esetleg nem tudták letenni az orvosegyetemi vizsgákat" - hangsúlyozza a rektor. A külföldiek számára az éves tandíj ötezer euró.
A franciák számára a képzés az első három évben francia nyelvű, de a program és a vizsgakövetelmények ugyanazok, mint a románul tanuló hallgatóknak. Negyedévtől azonban már közös, román nyelvű képzés folyik az egyetem minden diákjának. A lapnak nyilatkozó egyik nizzai fogorvostan-hallgató szerint az egyetem vezetése számukra is szigorú követelményeket állított: az órák hetven százaléka kötelező. "Ha ezt nem teljesítjük, nem vizsgázhatunk az év végén" - mondta Michel Guignon. Az éves munka szigorú megkövetelése miatt viszonylag nagy a lemorzsolódás: az első éven jelenleg 150 francia tanul, másodéven 62-en, a harmadéven pedig már csak 29-en vannak.
A Le Figaro szerint az öt évet Romániában végigjáró francia hallgatók is szinte valamennyien Franciaországban akarnak praktizálni, és csak néhányan próbálnak meg más uniós országban karriert csinálni. Az első kolozsvári diplomával rendelkező két francia a közelmúltban kapott állást párizsi kórházakban.
Cédric Lussiez, a Francia Kórházszövetség részéről a lapnak elmondta: a kolozsvári diplomát senki nem vitatja Franciaországban, és üdvözlendő, hogy külföldön is képeznek francia orvosokat, ugyanis félő, hogy néhány év múlva nem lesz elég orvos az öregedő társadalom ellátására.
mti
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
