A Magyar Bálint által benyújtott törvénymódosító javaslat, amely növelné a felsőoktatási intézmények gazdasági autonómiáját és lehetővé tenné, hogy profitorientált részvénytársaságokká alakuljanak, a Magyar Hírlap szerint a tandíj visszacsempészését tenné lehetővé.
A Sándor Klára és Magyar Bálint liberális képviselők által benyújtott javaslat az önkormányzatokhoz hasonlóan lehetővé tenné az állami törzsvagyonnal való gazdálkodás lehetőségét az intézmények számára. Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke nem támogatja a javaslatot, véleménye szerint ugyanis nem tartalmaz elég szigorú garanciális elemeket a vagyon megőrzésére. Miskolczi attól is tart, hogy a törvénymódosítás megszavazásával az intézmények az állami vagyont felhasználva külföldi tőke bevonásával magánintézményekként működhetnének tovább, ezzel bevonva a költségtérítéses rendszert az államilag támogatottba. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke pedig úgy véli, hogy óriási egyenlőtlenségeket szülne a bevezetett módosítás a lepusztult épületekkel rendelkező és a PPP-beruházásoknak köszönhetően értékes ingatlanokkal bővült, vagy megújult intézmények között. Az elnök továbbá tájékoztatta a Magyar Hírlapot, hogy a kormány a volt oktatási miniszter javaslatával egy időben a parlament elé terjesztette a statustörvény tervezetét, amely a vállalkozói közintézmények létrehozásáról szól, és amely lehetővé teszi, hogy a karok profitorientált részvénytársaságként működjenek és részben a hallgatóktól szedett tandíjból tartsák el magukat.
Az elnök továbbá aggasztónak nevezte, hogy az intézmények kft.-t vagy zrt.-t hozhatnának létre, és elvárják a rektoroktól, akik nem menedzserek, hanem tudományáguk kiválóságai, hogy helytálljanak egy profitorientált vállalkozói közintézmény vezetésében. A javaslat szerint a rektoroknak évente jelentést kell készíteniük az intézmény által alapított és részvételével működő gazdasági társaság működéséről.
forrás: Magyar Hírlap
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
