A tandíj visszatérésétől tartanak az érdekképviseletek

A Magyar Bálint által benyújtott törvénymódosító javaslat, amely növelné a felsőoktatási intézmények gazdasági autonómiáját és lehetővé tenné, hogy profitorientált részvénytársaságokká alakuljanak, a Magyar Hírlap szerint a tandíj visszacsempészését tenné lehetővé.

  • Edupress
A Sándor Klára és Magyar Bálint liberális képviselők által benyújtott javaslat az önkormányzatokhoz hasonlóan lehetővé tenné az állami törzsvagyonnal való gazdálkodás lehetőségét az intézmények számára. Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke nem támogatja a javaslatot, véleménye szerint ugyanis nem tartalmaz elég szigorú garanciális elemeket a vagyon megőrzésére. Miskolczi attól is tart, hogy a törvénymódosítás megszavazásával az intézmények az állami vagyont felhasználva külföldi tőke bevonásával magánintézményekként működhetnének tovább, ezzel bevonva a költségtérítéses rendszert az államilag támogatottba. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke pedig úgy véli, hogy óriási egyenlőtlenségeket szülne a bevezetett módosítás a lepusztult épületekkel rendelkező és a PPP-beruházásoknak köszönhetően értékes ingatlanokkal bővült, vagy megújult intézmények között. Az elnök továbbá tájékoztatta a Magyar Hírlapot, hogy a kormány a volt oktatási miniszter javaslatával egy időben a parlament elé terjesztette a statustörvény tervezetét, amely a vállalkozói közintézmények létrehozásáról szól, és amely lehetővé teszi, hogy a karok profitorientált részvénytársaságként működjenek és részben a hallgatóktól szedett tandíjból tartsák el magukat.

Az elnök továbbá aggasztónak nevezte, hogy az intézmények kft.-t vagy zrt.-t hozhatnának létre, és elvárják a rektoroktól, akik nem menedzserek, hanem tudományáguk kiválóságai, hogy helytálljanak egy profitorientált vállalkozói közintézmény vezetésében. A javaslat szerint a rektoroknak évente jelentést kell készíteniük az intézmény által alapított és részvételével működő gazdasági társaság működéséről.

forrás: Magyar Hírlap
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.