A tandíj visszatérésétől tartanak az érdekképviseletek

A Magyar Bálint által benyújtott törvénymódosító javaslat, amely növelné a felsőoktatási intézmények gazdasági autonómiáját és lehetővé tenné, hogy profitorientált részvénytársaságokká alakuljanak, a Magyar Hírlap szerint a tandíj visszacsempészését tenné lehetővé.

  • Edupress
A Sándor Klára és Magyar Bálint liberális képviselők által benyújtott javaslat az önkormányzatokhoz hasonlóan lehetővé tenné az állami törzsvagyonnal való gazdálkodás lehetőségét az intézmények számára. Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke nem támogatja a javaslatot, véleménye szerint ugyanis nem tartalmaz elég szigorú garanciális elemeket a vagyon megőrzésére. Miskolczi attól is tart, hogy a törvénymódosítás megszavazásával az intézmények az állami vagyont felhasználva külföldi tőke bevonásával magánintézményekként működhetnének tovább, ezzel bevonva a költségtérítéses rendszert az államilag támogatottba. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke pedig úgy véli, hogy óriási egyenlőtlenségeket szülne a bevezetett módosítás a lepusztult épületekkel rendelkező és a PPP-beruházásoknak köszönhetően értékes ingatlanokkal bővült, vagy megújult intézmények között. Az elnök továbbá tájékoztatta a Magyar Hírlapot, hogy a kormány a volt oktatási miniszter javaslatával egy időben a parlament elé terjesztette a statustörvény tervezetét, amely a vállalkozói közintézmények létrehozásáról szól, és amely lehetővé teszi, hogy a karok profitorientált részvénytársaságként működjenek és részben a hallgatóktól szedett tandíjból tartsák el magukat.

Az elnök továbbá aggasztónak nevezte, hogy az intézmények kft.-t vagy zrt.-t hozhatnának létre, és elvárják a rektoroktól, akik nem menedzserek, hanem tudományáguk kiválóságai, hogy helytálljanak egy profitorientált vállalkozói közintézmény vezetésében. A javaslat szerint a rektoroknak évente jelentést kell készíteniük az intézmény által alapított és részvételével működő gazdasági társaság működéséről.

forrás: Magyar Hírlap
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.