A tandíj visszatérésétől tartanak az érdekképviseletek

A Magyar Bálint által benyújtott törvénymódosító javaslat, amely növelné a felsőoktatási intézmények gazdasági autonómiáját és lehetővé tenné, hogy profitorientált részvénytársaságokká alakuljanak, a Magyar Hírlap szerint a tandíj visszacsempészését tenné lehetővé.

  • Edupress
A Sándor Klára és Magyar Bálint liberális képviselők által benyújtott javaslat az önkormányzatokhoz hasonlóan lehetővé tenné az állami törzsvagyonnal való gazdálkodás lehetőségét az intézmények számára. Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke nem támogatja a javaslatot, véleménye szerint ugyanis nem tartalmaz elég szigorú garanciális elemeket a vagyon megőrzésére. Miskolczi attól is tart, hogy a törvénymódosítás megszavazásával az intézmények az állami vagyont felhasználva külföldi tőke bevonásával magánintézményekként működhetnének tovább, ezzel bevonva a költségtérítéses rendszert az államilag támogatottba. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke pedig úgy véli, hogy óriási egyenlőtlenségeket szülne a bevezetett módosítás a lepusztult épületekkel rendelkező és a PPP-beruházásoknak köszönhetően értékes ingatlanokkal bővült, vagy megújult intézmények között. Az elnök továbbá tájékoztatta a Magyar Hírlapot, hogy a kormány a volt oktatási miniszter javaslatával egy időben a parlament elé terjesztette a statustörvény tervezetét, amely a vállalkozói közintézmények létrehozásáról szól, és amely lehetővé teszi, hogy a karok profitorientált részvénytársaságként működjenek és részben a hallgatóktól szedett tandíjból tartsák el magukat.

Az elnök továbbá aggasztónak nevezte, hogy az intézmények kft.-t vagy zrt.-t hozhatnának létre, és elvárják a rektoroktól, akik nem menedzserek, hanem tudományáguk kiválóságai, hogy helytálljanak egy profitorientált vállalkozói közintézmény vezetésében. A javaslat szerint a rektoroknak évente jelentést kell készíteniük az intézmény által alapított és részvételével működő gazdasági társaság működéséről.

forrás: Magyar Hírlap
Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?