Karsay Ferenc, Budafok-Tétény polgármestere maga is tanár, 19 éves kora óta, vagyis 42 éve tanít. Közvetítő szerepet vállalva próbálja segíteni a kommunikációt a pedagógusok és a kormányzat között. Az kiderült, hogy több iskola igazgatójához is ellátogatott már, de azt még nem tudni, hogy átadta-e már az ott megszerzett információkat az oktatásért felelős kormányzati szerveknek.
Megvágta egy sztrájkról nyilatkozó tanár mondatait a közmédia, hogy az megfeleljen a saját narratívájuknak.
Csütörtök délután Budapesten és 15 vidéki városban tűntettek a státusztörvény bevezetése és a rendőri erőszak ellen. A korábbiakhoz képest békés demonstráció volt a fővárosban, de a rendőrök igazoltatták a hivatalos tüntetés után vonulókat.
A jogszabály életbe lépéséhez most már csak az államfő aláírása szükséges, ami ebben az esetben csak formalitás.
Az Európai Parlament öt képviselőcsoportja kéri a Bizottságtól, hogy továbbra is maradjanak befagyasztva az uniós források Magyarországon a pedagógusokat korlátozó státusztörvény miatt.
Azonnali hatállyal rúgták ki, pedig érettségiző osztálya volt.
Béremelés helyett évi 2500 lejes (kb. 190 ezer forint) bónuszt kínál a kormány a sztrájkoló pedagógusoknak, a szakszervezetek csütörtökön adnak választ.
A pedagógusok közel fele nehezen, vagy nagyon nehezen él meg jövedelméből egy friss felmérés szerint, ráadásul a tanárhiány is egyre égetőbb probléma.
"Nem lenne tisztességes és helyes, hogy a kormányfőcserekor egy problémákkal megterhelt mandátumot adjon át a koalíciós partner miniszterelnöknek" –mondta tegnap, majd ma megerősítette lemondását.
A rendszerváltás óta Romániában is döcögősen halad az oktatás ügye, a rendszerszintű problémákra egyik kormány sem talált eddig hosszútávú megoldást, most azonban megszavaztak egy oktatási projektet.
Határozatlan idejű sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, miután nem sikerült megegyezniük a kormánnyal.
A magyarokhoz hasonlóan a romániai tanárok is - többek között - magasabb béreket szeretnének. A követeléseikkel még az ország államfője is egyetért, előrelépés azonban egyelőre még nem történt az ügyben.
Múlt héten már utcára vonultak a pedagógusok, jövő héten pedig általános sztrájkra készülnek.
Sztrájktörvény, tanárok kirúgása, státusztörvény és könnygáz: 2022-től ismét folyamatosak a tanárok, szakszervezetek és diákok által szervezett tüntetések, demonstrációk és sztrájkok. Most összeszedtük ezeknek az eseményeknek az idővonalát és a kormány reakcióit. Az érettségi első két hete után, május 19-én folytatódnak a tanár-és pedagógustüntetések.
A pedagógusokat korlátozó státusztörvény végső állapota nagyban befolyásolja, hogy Magyarország hozzájut-e az EU-s pénzekhez.
A miniszterelnök a parlamentben válaszolt az ellenzéki politikusok kérdéseire.
„A pedagógusok, diákok, szülők és civilek nem maradnak csöndben mindaddig, amíg a kormány nem kezdeményez érdemi párbeszédet az oktatás megújításáról!” - ígérték a szervezetek.
Az ország egyik leggazdagabb emberétől származó idézetet sem ismerheti mindenki.
A hét oktatási kérdésből álló országos népszavazási kezdeményezést már be is nyújtották a Nemzeti Választási Irodának (NVI). Többek között a státusztörvénnyel, Pintér Sándor, belügyminiszter leváltásával és a sztrájkjoggal kapcsolatos kérdésekről szeretnének szavazást.
Az oktatáskutató szerint az sem kizárt, hogy a kormány iskolákat kezd majd bezárni, ha a törvény elfogadása után valóban több ezer tanár hagyja el a pályát.
