A magyarokhoz hasonlóan a romániai tanárok is - többek között - magasabb béreket szeretnének. A követeléseikkel még az ország államfője is egyetért, előrelépés azonban egyelőre még nem történt az ügyben.
Korábban már az Eduline is beszámolt arról, hogy május 17-én Romániában is kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a tanárok. A követeléseik nagyon hasonlóak azokhoz, amiket a magyar pedagógiai szakszervezetek is megfogalmaztak és amiért már több mint másfél éve küzdenek. Ilyen például a túlórák és pótlékok kifizetése, valamint a közalkalmazottak bérének inflációhoz történő igazítása.
A 145 ezer pedagógust tömörítő Romániai Iskolák Szakszervezeteinek Szövetsége legkésőbb a hét végéig szabott határidőt a kormánynak a követelések teljesítésére, a Romania Insider szerint azonban már eldőlt, hogy nem sikerült megegyezniük, ezért az országban tanító 215 ezer pedagógus közel fele kezd sztrájkba május 22-én, vagyis jövőhét hétfőn.
A BestJobs adatai alapján a romániai pályakezdő pedagógusok bére mindössze 500 euro, mai árfolyammal számítva tehát körülbelül 185 ezer forint. Az ügyben Románia államfője, Klaus Iohannis is felszólalt, jogosnak nevezte a pedagógusok követeléseit és azt is hozzátette, szerinte csak a jól megfizetett tanároktól várható el a magas színvonalú oktatás.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
