Nem sikerült megegyezniük a kormánnyal, május 22-én a romániai tanárok is sztrájkba kezdenek

A magyarokhoz hasonlóan a romániai tanárok is - többek között - magasabb béreket szeretnének. A követeléseikkel még az ország államfője is egyetért, előrelépés azonban egyelőre még nem történt az ügyben.

  • Székács Linda

Korábban már az Eduline is beszámolt arról, hogy május 17-én Romániában is kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a tanárok. A követeléseik nagyon hasonlóak azokhoz, amiket a magyar pedagógiai szakszervezetek is megfogalmaztak és amiért már több mint másfél éve küzdenek. Ilyen például a túlórák és pótlékok kifizetése, valamint a közalkalmazottak bérének inflációhoz történő igazítása.

A 145 ezer pedagógust tömörítő Romániai Iskolák Szakszervezeteinek Szövetsége legkésőbb a hét végéig szabott határidőt a kormánynak a követelések teljesítésére, a Romania Insider szerint azonban már eldőlt, hogy nem sikerült megegyezniük, ezért az országban tanító 215 ezer pedagógus közel fele kezd sztrájkba május 22-én, vagyis jövőhét hétfőn.

A BestJobs adatai alapján a romániai pályakezdő pedagógusok bére mindössze 500 euro, mai árfolyammal számítva tehát körülbelül 185 ezer forint. Az ügyben Románia államfője, Klaus Iohannis is felszólalt, jogosnak nevezte a pedagógusok követeléseit és azt is hozzátette, szerinte csak a jól megfizetett tanároktól várható el a magas színvonalú oktatás.

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Nyelvtanulás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna