A tanárok sztrájkolnak, a kormány törvénytervezetet fogad el, de fizetésemelés nincs Romániában

A rendszerváltás óta Romániában is döcögősen halad az oktatás ügye, a rendszerszintű problémákra egyik kormány sem talált eddig hosszútávú megoldást, most azonban megszavaztak egy oktatási projektet.

  • Tornyos Kata

Százötvenezer tanár sztrájkolt hétfőn – 2005 óta először – az országban, a követeléseikről ebben a korábbi cikkünkben olvashattok.

Szintén hétfőn a kormánypártok szavazataival, döntő házként elfogadta a román szenátus a Művelt Románia oktatási országprojekt által előirányzott új közoktatási és felsőoktatási törvénytervezetet – olvasható az MTI-n.

Sok mindenre kitér a tervezet:

Többek között az oktatás színvonalát szeretnék javítani és a funkcionális analfabetizmus arányát csökkenteni. Szó van benne az iskolai erőszak megelőzéséről, választható tantárggyá teszik a vallást és a keresettebb gimnáziumok felvételi vizsgát szervezhetnek.

A felsőoktatásról is döntöttek:

A rektorok mandátuma ötéves lesz, és legfeljebb egyszer lehet újraválasztani őket, a (sok közéleti szereplő esetében plágiumbotrányok témájává vált) doktori disszertációk nyilvánosak lesznek, a doktori címekről pedig nem lehet egyoldalúan lemondani.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) értékelése szerint kisebbségi szempontból előrelépés a mostani reform: a minisztériumnak külön országos program beindításával kell majd segítenie a kisebbségi diákokat abban, hogy elsajátítsák a román nyelvet,  és a törvény többletforrásokat biztosít a létszámhiányos kisebbségi iskolák számára.

Fizetésemelésről nincs szó

A tanári szakma legégetőbb problémájára nem ad választ a tervezet, ugyanis kivették belőle a pedagógusok bérezésére vonatkozó részt, ezt az általános közalkalmazotti bértörvény fogja szabályozni. Emiatt tartanak Romániában tüntetéseket és kezdtek sztrájkba a pedagógusok. A sztrájkolók azt követelik, hogy a kezdő tanárok négyezer lejt (300 ezer forintot) kapjanak nettóban, ami megegyezik az országos átlagbérrel. Jelenleg 2400 lejt (180 ezer forint) keresnek. Ágazati pótlékkal együtt Magyarországon 260 ezer forint egy kezdő tanár bruttó bérezése.

Nicolae Ciucă miniszterelnök kedden azt nyilatkozta, hogy Romániának tartania kell magát az idénre tervezett deficithez és nem szabad túllépnie azt, ha nem akar európai alapokat elveszíteni – írta meg az Erdélyi Hírportál. Ugyanakkor hozzátette, hogy folytatódik a párbeszéd a tanügyi szakszervezetekkel, mivel az oktatás továbbra is nemzeti prioritás a kormánykoalíció számára.

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.