A rendszerváltás óta Romániában is döcögősen halad az oktatás ügye, a rendszerszintű problémákra egyik kormány sem talált eddig hosszútávú megoldást, most azonban megszavaztak egy oktatási projektet.
Százötvenezer tanár sztrájkolt hétfőn – 2005 óta először – az országban, a követeléseikről ebben a korábbi cikkünkben olvashattok.
Szintén hétfőn a kormánypártok szavazataival, döntő házként elfogadta a román szenátus a Művelt Románia oktatási országprojekt által előirányzott új közoktatási és felsőoktatási törvénytervezetet – olvasható az MTI-n.
Sok mindenre kitér a tervezet:
Többek között az oktatás színvonalát szeretnék javítani és a funkcionális analfabetizmus arányát csökkenteni. Szó van benne az iskolai erőszak megelőzéséről, választható tantárggyá teszik a vallást és a keresettebb gimnáziumok felvételi vizsgát szervezhetnek.
A felsőoktatásról is döntöttek:
A rektorok mandátuma ötéves lesz, és legfeljebb egyszer lehet újraválasztani őket, a (sok közéleti szereplő esetében plágiumbotrányok témájává vált) doktori disszertációk nyilvánosak lesznek, a doktori címekről pedig nem lehet egyoldalúan lemondani.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) értékelése szerint kisebbségi szempontból előrelépés a mostani reform: a minisztériumnak külön országos program beindításával kell majd segítenie a kisebbségi diákokat abban, hogy elsajátítsák a román nyelvet, és a törvény többletforrásokat biztosít a létszámhiányos kisebbségi iskolák számára.
Fizetésemelésről nincs szó
A tanári szakma legégetőbb problémájára nem ad választ a tervezet, ugyanis kivették belőle a pedagógusok bérezésére vonatkozó részt, ezt az általános közalkalmazotti bértörvény fogja szabályozni. Emiatt tartanak Romániában tüntetéseket és kezdtek sztrájkba a pedagógusok. A sztrájkolók azt követelik, hogy a kezdő tanárok négyezer lejt (300 ezer forintot) kapjanak nettóban, ami megegyezik az országos átlagbérrel. Jelenleg 2400 lejt (180 ezer forint) keresnek. Ágazati pótlékkal együtt Magyarországon 260 ezer forint egy kezdő tanár bruttó bérezése.
Nicolae Ciucă miniszterelnök kedden azt nyilatkozta, hogy Romániának tartania kell magát az idénre tervezett deficithez és nem szabad túllépnie azt, ha nem akar európai alapokat elveszíteni – írta meg az Erdélyi Hírportál. Ugyanakkor hozzátette, hogy folytatódik a párbeszéd a tanügyi szakszervezetekkel, mivel az oktatás továbbra is nemzeti prioritás a kormánykoalíció számára.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
