Friss felmérés: még a fideszes szavazók is korrigálnák a tanárok béreit

A tanév végéhez közeledve a Publicus Intézet felmérte, hogyan értékelnék az emberek az idei tanévet.

  • Székács Linda

A Fidesz-KDNP szimpatizánsok közül senki sem adna hármasnál rosszabb érdemjegyet az idei tanévre, és közepest is csak 12 százalékuk - derül ki a Publicus Intézet legfrissebb felméréséből, melyet a Népszava számára készítettek.

A reprezentatív kutatás szerint az ellenzékiek és a bizonytalanok már szigorúbban osztályozzák a tüntetésekkel és demonstrációkkal teletűzdelt idei tanévet. Az ellenzékiek 25 százaléka kettest, míg 14 százalékuk egyest adna az évnek, míg a bizonytalanok közül nem buktatna senki, de valamivel több mint felük (51 százalék) közepesre értékelte, 8 százalék számára pedig csupán csak elégséges, vagyis kettes volt a 2022/23-as tanév.

A kutatásból kiderült, az eredmények nem csak a pártszimpatia határozza meg, hanem a megkérdezettek lakóhelye is. A községben élők mintegy hatvan százaléka példásra értékelte a tanévet, ellenben a Budapesten élők mindössze 23 százaléka adna ötöst, a megyeszékhelyeken élők pedig még náluk is rosszabbnak látják a kialakult helyzetet, míg a válaszolók nagy többsége (70 százaléka) egyetért a tüntetésekkel, azokat jogosnak tartja, itt viszont már nagyobb a széthúzás a pártszimpátia alapján.

Míg az ellenzéki szavazók között alig találni olyat, aki nem ért egyet a demonstrációkkal, addig a kormánypártiak mindössze 30 százaléka támogatja az ügyet. Azzal azonban még ők is egyetértenek, hogy a pedagógusok fizetésemelést érdemelnek. 78 százalékuk voksolt így a felmérésen, az ellenzékiek közül pedig szinte mindenki (98 százalék).

Lakóhely szerint vizsgálva a béremelésre minden budapesti válaszoló igent mondott, annak nagysága azonban megoszlik a szavazók közül. A fideszesek közül a legtöbben például csak a bruttó átlagbér szintjét adnák meg a tanároknak, az ellenzékiek nagy része viszont több mint 610 ezer forint fizetést adna az oktatóknak - derül ki a kutatásból.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.