A tanév végéhez közeledve a Publicus Intézet felmérte, hogyan értékelnék az emberek az idei tanévet.
A Fidesz-KDNP szimpatizánsok közül senki sem adna hármasnál rosszabb érdemjegyet az idei tanévre, és közepest is csak 12 százalékuk - derül ki a Publicus Intézet legfrissebb felméréséből, melyet a Népszava számára készítettek.
A reprezentatív kutatás szerint az ellenzékiek és a bizonytalanok már szigorúbban osztályozzák a tüntetésekkel és demonstrációkkal teletűzdelt idei tanévet. Az ellenzékiek 25 százaléka kettest, míg 14 százalékuk egyest adna az évnek, míg a bizonytalanok közül nem buktatna senki, de valamivel több mint felük (51 százalék) közepesre értékelte, 8 százalék számára pedig csupán csak elégséges, vagyis kettes volt a 2022/23-as tanév.
A kutatásból kiderült, az eredmények nem csak a pártszimpatia határozza meg, hanem a megkérdezettek lakóhelye is. A községben élők mintegy hatvan százaléka példásra értékelte a tanévet, ellenben a Budapesten élők mindössze 23 százaléka adna ötöst, a megyeszékhelyeken élők pedig még náluk is rosszabbnak látják a kialakult helyzetet, míg a válaszolók nagy többsége (70 százaléka) egyetért a tüntetésekkel, azokat jogosnak tartja, itt viszont már nagyobb a széthúzás a pártszimpátia alapján.
Míg az ellenzéki szavazók között alig találni olyat, aki nem ért egyet a demonstrációkkal, addig a kormánypártiak mindössze 30 százaléka támogatja az ügyet. Azzal azonban még ők is egyetértenek, hogy a pedagógusok fizetésemelést érdemelnek. 78 százalékuk voksolt így a felmérésen, az ellenzékiek közül pedig szinte mindenki (98 százalék).
Lakóhely szerint vizsgálva a béremelésre minden budapesti válaszoló igent mondott, annak nagysága azonban megoszlik a szavazók közül. A fideszesek közül a legtöbben például csak a bruttó átlagbér szintjét adnák meg a tanároknak, az ellenzékiek nagy része viszont több mint 610 ezer forint fizetést adna az oktatóknak - derül ki a kutatásból.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
