Az oktatáskutató szerint az sem kizárt, hogy a kormány iskolákat kezd majd bezárni, ha a törvény elfogadása után valóban több ezer tanár hagyja el a pályát.
Hetek óta tüntetnek a diákok, tanárok és az ellenzéki pártok képviselői a tanárok jogállását átszabó törvény tervezete ellen. Radó Péter szerint kisebb-nagyabb változtatások vannak a törvényben, amik „önmagukban is szörnyűek, de együttes hatásukban egészen rémisztőek” – mondta az oktatáskutató az RTL Házon kívül című műsorának.
Radó szerint a törvény egy részére valóban illik az a kifejezés, amit már az ellene tüntetők aggattak rá: ez a bosszútörvény. Szerinte a törvény valóban arról szól, hogy hogyan „büntethetők a pedagógusok, hogyan korlátozhatóak, hogyan lehet megfélemlíteni őket.
Rendőrállami eszközökkel hogyan lehet kordában tartani őket, hogy ne tiltakozzanak, ne keltsék a kormány rossz hírét”
– magyarázta Radó.
Az oktatáskutató szerint ráadásul tovább ront a helyzeten, hogy az oktatásban fennálló szakemberhiányt a pedagógusok ingyenes túlfoglalkoztatásával akarják megoldani.
A tanárok szerint adatvédelmi aggályokat vethet fel, hogy a törvénytervezet szerint a fenntartó bármikor belenézhetne a pedagógusok munkahelyi laptopjába – Radó viszont úgy véli, már most sem biztosított az érzékeny adatok védelme, hiszen a köznevelési rendszert irányító Klebelsberg Központ vezetője már most is bármikor bele tud kattintani a Kréta rendszerbe, így pontosan tudja, melyik tanár éppen mit csinál. Az oktatáskutató szerint ha mindehhez még hozzácsapják a laptopok megfigyelését is, akkor a gyerekekről és a szülőkről is rendkívül sok érzékeny adatot gyűjthet be az állam. „Ez az egyik példa arra, ami arról szól, hogy nem túlzás arról beszélni, hogy itt rendőrállami eszközöket alkalmaznak” – tette hozzá Radó Péter.
Az oktatáskutató pedig ennél még tovább is ment: szerinte ha az Országgyűlés elfogadja a státusztörvényt, akkor onnantól az iskolák legfeljebb gyermekmegőrzésre lesznek alkalmasak, hiszen több ezer pedagógus jelezte, hogy felmond, ha a törvény átmegy. Radó szerint ez a leépülés elérheti azt a szintet, hogy a kormány iskolákat kezd bezárni annak érdekében, hogy felszabadítson tanárokat, akiket át lehet vezényelni más településre, vagy más iskolába.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselője arról is beszélt a csatornának, hogy a törvényben még azt is rögzítenék, hogy a pedagógusoknak ügyelniük kell arra, hogy a „közoktatásba vetett hit ne remegjen meg”. Ezt rendkívül nehéz értelmezni, de a tanárok szerint azt, hogyha valaki például a közoktatással kapcsolatos kritikus gondolatot közöl a Facebookon, akkor azt lehet akár úgy is értelmezni, hogy ő ezt a szabályt megszegte – vagyis akár szankcióra is számíthat az államtól.
A státusztörvényről bővebben itt írtunk:
eduline.hu - státusztörvény
Románia, Portugália, Argentína, Lettország, Anglia, Írország - ezekben az országokban is elégedetlenek a tanárok és folyamatosak a sztrájkok, tüntetések. Megnéztük, hogy a világ néhány országában hogy áll az oktatás helyzete, illetve hogyan reagál a tüntetőkre a kormány. Van, ahol a miniszterelnök beállt beszélgetni a tüntetők közé, nálunk ez szokatlan lenne.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
