Hetek óta tüntetnek a diákok, tanárok és az ellenzéki pártok képviselői a tanárok jogállását átszabó törvény tervezete ellen. Radó Péter szerint kisebb-nagyabb változtatások vannak a törvényben, amik „önmagukban is szörnyűek, de együttes hatásukban egészen rémisztőek” – mondta az oktatáskutató az RTL Házon kívül című műsorának.
Radó szerint a törvény egy részére valóban illik az a kifejezés, amit már az ellene tüntetők aggattak rá: ez a bosszútörvény. Szerinte a törvény valóban arról szól, hogy hogyan „büntethetők a pedagógusok, hogyan korlátozhatóak, hogyan lehet megfélemlíteni őket.
Rendőrállami eszközökkel hogyan lehet kordában tartani őket, hogy ne tiltakozzanak, ne keltsék a kormány rossz hírét”
– magyarázta Radó.
Az oktatáskutató szerint ráadásul tovább ront a helyzeten, hogy az oktatásban fennálló szakemberhiányt a pedagógusok ingyenes túlfoglalkoztatásával akarják megoldani.
A tanárok szerint adatvédelmi aggályokat vethet fel, hogy a törvénytervezet szerint a fenntartó bármikor belenézhetne a pedagógusok munkahelyi laptopjába – Radó viszont úgy véli, már most sem biztosított az érzékeny adatok védelme, hiszen a köznevelési rendszert irányító Klebelsberg Központ vezetője már most is bármikor bele tud kattintani a Kréta rendszerbe, így pontosan tudja, melyik tanár éppen mit csinál. Az oktatáskutató szerint ha mindehhez még hozzácsapják a laptopok megfigyelését is, akkor a gyerekekről és a szülőkről is rendkívül sok érzékeny adatot gyűjthet be az állam. „Ez az egyik példa arra, ami arról szól, hogy nem túlzás arról beszélni, hogy itt rendőrállami eszközöket alkalmaznak” – tette hozzá Radó Péter.
Az oktatáskutató pedig ennél még tovább is ment: szerinte ha az Országgyűlés elfogadja a státusztörvényt, akkor onnantól az iskolák legfeljebb gyermekmegőrzésre lesznek alkalmasak, hiszen több ezer pedagógus jelezte, hogy felmond, ha a törvény átmegy. Radó szerint ez a leépülés elérheti azt a szintet, hogy a kormány iskolákat kezd bezárni annak érdekében, hogy felszabadítson tanárokat, akiket át lehet vezényelni más településre, vagy más iskolába.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselője arról is beszélt a csatornának, hogy a törvényben még azt is rögzítenék, hogy a pedagógusoknak ügyelniük kell arra, hogy a „közoktatásba vetett hit ne remegjen meg”. Ezt rendkívül nehéz értelmezni, de a tanárok szerint azt, hogyha valaki például a közoktatással kapcsolatos kritikus gondolatot közöl a Facebookon, akkor azt lehet akár úgy is értelmezni, hogy ő ezt a szabályt megszegte – vagyis akár szankcióra is számíthat az államtól.
A státusztörvényről bővebben itt írtunk:
Románia, Portugália, Argentína, Lettország, Anglia, Írország - ezekben az országokban is elégedetlenek a tanárok és folyamatosak a sztrájkok, tüntetések. Megnéztük, hogy a világ néhány országában hogy áll az oktatás helyzete, illetve hogyan reagál a tüntetőkre a kormány. Van, ahol a miniszterelnök beállt beszélgetni a tüntetők közé, nálunk ez szokatlan lenne.
