Megvágta egy sztrájkról nyilatkozó tanár mondatait a közmédia, hogy az megfeleljen a saját narratívájuknak.
2022. január 31-ére pedagógusszervezetek kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak országszerte, erről Debrecen önkormányzati fenntartású televíziója, a Debreceni Televízió is beszámolt, majd az M1 Híradója is, de ott kicsit másképp.
A legtöbb tanteremben rendben elindult a tanítás, több alsós tanító viszont az első két órában a tanáriban sztrájkolt, hangzott el az adásban, amiben természetesen elmondták azt is, milyen követeléseik vannak a pedagógusoknak – írta meg a 444.
A riportban mutatták egy sztrájkoló tanár nyilatkozatát, amit a köztévének adott. Borsos Tamás a következőket mondja el:
„Feleségemmel nagyon sokszor téma mostanában a méltánytalan fizetés. Gondolkodunk, a jövőbe tekintünk, gondolkodunk külföldben. Azt halljuk barátoktól, rokonoktól, akik kinn dolgoznak, tanítanak, hogy jóval a többszörösét keresik az itthoni fizetésnek. Ez nagyon bosszant és frusztrál bennünket...”
Az iskola 80 pedagógusa közül 20 sztrájkolt, a sztrájkhoz több debreceni iskola is csatlakozott, de mindenhol meg tudták oldani a helyettesítést, zavartalanul zajlott a tanítás – hangzott el.
Majd az M1-en is beszámoltak az eseményről "A tanárok többsége nem sztrájkolt" címmel. Ekkor játsszák be Borsos Tamást, aki részt vett a sztrájkban, de nem értett egyet minden követeléssel. A tanártól a nyilatkozatának csak azt a részét – az első szavait – vágták be, ami illeszkedett a közmédia narratívájához:
„...most van egy egzisztenciánk. Mi pedagógusok, így együtt, nem panaszkodunk olyan szinten a fizetésre, mert így boldogulunk, a hiteleinket tudjuk fizetni, a gyermekeinket el kell látni, nem kell félnünk a holnaptól...”
Borsos Tamás elmondta a 444-nek, hogy cselesen kiollózták a nyilatkozatot: azt a félmondatot vágták bele a műsorba, ami alátámasztotta az álláspontjukat. "Okoltam magam később, hogy jóhiszemű voltam, és árnyaltan próbáltam fogalmazni. Ők meg lerombolták a mondanivalómat" – mesélte. Itt meg tudjátok nézni, hogy mit vágott ki a közmédia.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
