150 ezer tanár szüntette be a munkát Romániában

Határozatlan idejű sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, miután nem sikerült megegyezniük a kormánnyal.

  • Székács Linda

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a magyar pedagógusokhoz hasonlóan Romániában is összefogtak az oktatásért és az oktatás reformjaiért a tanárok.

A követeléseik a következők:

  • Emeljék meg a tanügyi alkalmazottak fizetését, a munkájuk társadalmi jelentőségének megfelelően, azon az elven alapulva, hogy a kezdő pedagógus kapja meg az országos átlagbért, a többiek fizetését ehhez igazítva növeljék a funkció, a végzettség, a szolgálati idő és a tanári fokozat szerint.
  • A közpénzből fizetett alkalmazottak bérét évente indexálják az infláció mértékével.
  • Fizessék ki a kisegítő és a nem oktatói személyzetnek a túlórákat.
  • A munkakörülményekért fizessenek pótlékokat a tanügyi alkalmazottaknak
  • Fizessék ki a jogszabályban és a kollektív munkaszerződésben rögzített jutalékokat: az ingázási költségeket, a beilleszkedési támogatást, a ki nem vett pihenőszabadságot.
  • Növeljék az oktatásra szánt beruházásokat.
  • Szüntessék meg az EduSal bérszámfejtő számítógépes programot, helyettesítsék be egy újjal, amit az oktatási minisztérium kezel.
Ennek érdekében május 17-én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak, a mintegy 145 ezer tanárt tömörítő Romániai Iskolák Szakszervezeteinek Szövetsége pedig péntekig adott határidőt a kormánynak a követeléseik teljesítésére. Mivel ez nem teljesült, hétfőn mintegy 150 ezer tanár és a kisegítő személyzet 60-70 ezer tagja kezdett meghatározhatlan idejű sztrájkba. Nicolae Ciuca miniszterelnök vasárnap tett még egy utolsó kísérletet arra, hogy lebeszélje a tanárokat a sztrájkról, de a szakszervezetek szerint semmilyen új, érdemi ajánlattal nem állt elő - írja az MTI.
A tanárok követeléseivel egyébként még az ország államfője, Klaus Iohannis is egyetért. Azt mondta, csak a jól megfizetett pedagógusoktól várható el a magas színvonalú tanítás. A kezdő tanárok bére viszont mindössze havi 500 euro (185 ezer forint) Romániában.
    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.