Tizenegy pontból álló követeléscsomagot állított össze a PSZ

Május 18-21. között tartotta tisztújító kongresszusát a Pedagógusok Szakszervezete, amelyen megállapította: az egy éve megalakult kormány nem hozott semmilyen érdemi döntést az oktatásban kialakult válság problémáinak megoldására.

  • Eduline
A szakszervezet szerint a folyamatos akciók és egyeztetések ellenére a kormány nem döntött: 
  • a tanulók terheinek csökkentéséről
  • a XXI. század kihívásaira választ adó alaptanterv létrehozásáról
  • a társadalmi egyenlőtlenség felszámolásáról az oktatásban
  • a világnézetileg semleges és hatékony oktatás és gyermekvédelem feltételeinek megteremtéséről
  • az oktatásban dolgozók presztízsének emeléséről
  • az érdemi társadalmi párbeszéd megteremtéséről

Mindezek tükrében a PSZ XXXV. Kongresszusa egy tizenegy pontból álló követeléscsomagot állított össze, amely az alábbiakat tartalmazza:

  1. 1. A kormány vonja vissza, ne terjessze be a parlamentnek a státusztörvény tervezetét, amely a kormányzati ígéretek ellenére sem adna jogbiztonságot, sőt az eddigieknél rosszabb feltételek közé kényszerítené a munkavállalókat, és ez nem teszi vonzóvá a pedagóguspályát!
  2. 2. Folytassa munkáját a pedagógusok sztrájkbizottsága, hiszen a több mint másfél éve megfogalmazott követelések még mindig nem teljesültek! Az elmúlt hónapokban a státusztörvény tervezetéről folytatott egyeztetések elterelték a figyelmet a sztrájkkövetelésekről!
  3. 3. A PSZ kongresszusa felszólítja a kormányt: azonnal emelje meg és fizesse ki januárig visszamenőleg a pedagógusok, oktatók emelt bérét! Ha mind ez ideig nem volt képes lehívni az uniós pénzt, fizessen az állami költségvetésből! A probléma folyamatos hárítása a kormányzati kommunikációt hatástalanná és hiteltelenné teszi!
  4. 4. Azonnali, 30%-os fizetésemelést minden nevelést-oktatás segítőnek és technikai dolgozónak! A kormány adjon garanciát a bérek értékállóságának megteremtésére!
  5. 5. A kormány és a parlament azonnal vonja vissza az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó döntéseket!
  6. 6. Haladéktalanul kezdődjön meg az oktatás átfogó reformjának előkészítése a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevonásával! Készüljön - minden képzési formára kiterjedő - korszerű, a XXI. századnak megfelelő tanterv, amely a gyermekek, a diákok, a társadalom érdekeit szolgálja!
  7. 7. A kormány alakítsa át a pedagógusképzést! Kezdődjenek meg a tárgyalások az egyetemek, módszertani szakértők bevonásával, az oktatásban élenjáró országok tapasztalatainak felhasználásával!
  8. 8. A PSZ kongresszusa felszólítja a kormányt, hogy az oktatást egységes, önálló minisztériumba szervezze, amely a köznevelésért, a szakképzésért és a felsőoktatásért is felel! Az oktatás Belügyminisztérium alá rendelése újabb konfliktusokat gerjesztett!
  9. 9. A közoktatásra fordított összeg érje el a mindenkori GDP 6 százalékát! A kormány fordítson elegendő összeget az oktatásra! Ne veszélyeztesse a társadalom jövőjét!
  10. 10. A kormány állítsa vissza a pedagógusok, az oktatásban dolgozók társadalmi presztízsét, amelyet - a szándékosan alacsonyan tartott bérekkel, a méltatlan kommunikációval - az elmúlt években tudatosan leépített!
  11. 11. A kormány fejezze be a közoktatás további felszabdalását és a pedagógustársadalom megosztását! Állítsa vissza a társadalmi békét a közoktatásban!
"Ha a kormány nem hoz mielőbb érdemi döntéseket az ország jövőjét meghatározó köznevelés és szakképzés helyzetének javításáról, nem vonja vissza a státusztörvény tervezetét, végső eszközként lehetővé tesszük minden köznevelésben dolgozónak: lemondásukat/felmondásukat helyezzék letétbe a Pedagógusok Szakszervezete fővárosi és megyei irodáiban. A PSZ honlapján részletes tájékoztatást közlünk a lemondás dokumentumairól és a letétbe helyezés módjáról" - írják a lapunknak küldött közleményükben.
A tisztújító kongresszuson a pedagógiai szakszervezet arról is döntött, ki vegye át a lejáró mandátumú, nem induló korábbi elnök, Szabó Zsuzsa helyét július 1-től. Erről korábban itt írtunk:
    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.