A pedagógus kar elnöke szerint, ami elmozdulás volt a státusztörvényben, az még nem fogja a pályán tartani a kollégáit
Ám a tervezet még nem garantálja a béremelést és a pályán eltöltött időt sem automatikusan veszi figyelembe.
Ám a tervezet még nem garantálja a béremelést és a pályán eltöltött időt sem automatikusan veszi figyelembe.
A június 12-17. közötti demonstráció a szavazás napján lesz, melynek időpontját egyelőre nem lehet tudni.
Még véget sem ért a 2022/2023-as tanév, de már több ezer iskolai és óvodai álláshirdetést lehet találni a Közszolgállás.gov.hu-n. A helyzeten valószínűleg a státusztörvény benyújtása is tovább rontott. A kérdés elsősorban az, hogy mi lesz így a szeptemberi tanévkezdéssel.
A szakszervezet szerint példátlan, hogy egy online petíciót ennyien aláírjanak.
A sztrájkköveteléseket ugyanis nem vonták vissza, csak nem akartak ugyanazokkal párhuzamos egyeztetéseket folytatni.
„Olivérhez hasonlóan rengetegen elhivatottak a szakma iránt, azonban az új, megfélemlítő és cenzúrázó körülmények között sokan úgy fognak dönteni, hogy nem tudják tovább folytatni” – írják.
A PDSZ szerint őket is meglepte, hogy 23 ponton nem az került a benyújtott tervezetbe, ami az egyeztetéseken elhangzott. A Belügyminisztérium szerint sokat egyeztettek, sokakkal, az ugyanakkor nem derült ki, mi lesz a sok fontos részletet tartalmazó végrehajtási rendelettel és nem ez az egyetlen homályos pont.
Június ötödikén benyújtotta a Belügyminisztérium a státusztörvény tervezetét. A tervezet nagy port kavart, folyamatosak az országos demonstrációk ellene, és a szakszervezetek is több egyeztetetésen részt vettek miatta a kormánnyal, a végső változatát mégsem láthatták a beterjesztés előtt.
Az Európai Bizottságnak szeretnék megmutatni, hogy mennyien állnak az ügy mögött. Június ötödikén benyújtotta a pedagógusokat korlátozó státusztörvény tervezetét a Belügyminisztérium az Országgyűlés elé, valószínűleg ezért döntött pont most az aláírásgyűjtés mellett a Momentum.
134 ezer tanár továbbra is sztrájkol és tüntetést is szerveznek a fővárosban.
Június hatodikán benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a státusztörvény tervezetét. Tiltakozásként a Tanítanék és a noÁr indított egy petíciót a tervezet ellen, amit 80481-en töltöttek ki.
Több hónapja tüntetnek a tanárok, diákok és szülők a pedagógusokat korlátozó státusztörvény ellen, a kormány június 6-án mégis benyújtotta az Országgyűlésnek a törvénytervezetet.
A vonulás alatt már néhány száz fősre duzzadó tömeg már azt is skandálta, hogy „ünnepeljük meg a tanárainkat”. Többen buborékot fújtak, volt, aki dobbal érkezett az eseményre, a lezárás utáni vonulás ezúttal elmaradt.
Szerintük az eddigi egyeztetések nem voltak megfelelően előkészítve, ezért hívták meg a belügyminisztert, amire korábban delegáltjai bólogattak, de szóbeli ígéretet már nem tettek.
Az államtitkár szerint Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott az elmúlt években a digitális oktatás fejlesztése terén, de a pedagógusokat nem fogja kiszorítani a mesterséges intelligencia, ami már a KRÉTA rendszerben is működik.
Csütörtök délután Budapesten és 15 vidéki városban tűntettek a státusztörvény bevezetése és a rendőri erőszak ellen. A korábbiakhoz képest békés demonstráció volt a fővárosban, de a rendőrök igazoltatták a hivatalos tüntetés után vonulókat.
Az ígért időponttal ellentétben június 1-jén nem lépett életbe a státusztörvény, a tanárok többsége azonban inkább gyanakvó, mintsem bizakodó.
A tiltakozó diákok elmondásuk alapján szeretnék Orbán Viktort és az egész Fidesz-frakciót kihívni egy focimeccsre, hogy aztán az oktatásról is tudjanak vele beszélgetni. (Frissítve!)
Az Európai Parlament öt képviselőcsoportja kéri a Bizottságtól, hogy továbbra is maradjanak befagyasztva az uniós források Magyarországon a pedagógusokat korlátozó státusztörvény miatt.
Továbbra is sátoroznak a köztársasági elnök hivatala előtt, hogy ha beterjesztik a pedagógusok új jogállásáról szóló törvényt, akkor azt ne írja alá.