Százak tüntettek a BM előtt pedagógusnapon, megünnepelték a tanárokat

A vonulás alatt már néhány száz fősre duzzadó tömeg már azt is skandálta, hogy „ünnepeljük meg a tanárainkat”. Többen buborékot fújtak, volt, aki dobbal érkezett az eseményre, a lezárás utáni vonulás ezúttal elmaradt.

  • Tarnay Kristóf

Mint korábban beszámoltunk róla, pedagógusnapi kiállást hirdetett hétfőre az ADOM Diákmozgalom, leírásuk szerint azért, mert szeretnék, ha a tanártársadalom legalább egy napra fellélegezhetne. A résztvevők az Oktogontól vonultak a Belügyminisztériumhoz (BM) délután öt óra körül, itt hangzottak el a beszédek, írja a hvg.hu.

A Telex cikke szerint pedig a felszólalók közt voltak a diákok mellett pedagógusok és szülők is, leginkább a tanár-diák kapcsolat jelentőségét emelték ki. Ezt követően több pedagógusnak, köztük a polgári engedetlenséget követően elbocsátott kölcseys tanároknak a színpadon virágot nyújtottak át.  Az esemény leírásában ugyanis arra buzdították a résztvevőket, hogy hétfő délután lassítsanak le egy kicsit és ünnepeljék a tanárokat. A gyülekezéskor például molinóra írták fel a résztvevők a pedagógusoknak szánt üzeneteiket.

A hangulatra jellemző volt, hogy többen buborékot fújtak, de a portál szerint olyan is volt, aki dobbal érkezett az eseményre. A vonulás alatt már több száz fősre duzzadó tömeg már azt is skandálta, hogy

„ünnepeljük meg a tanárainkat”.

Kriza Márton

A BM épülete előtt Bozai Ákos, az ADOM szóvivője például arról beszélt, a szülei után a pedagógusaitól tanulta a legtöbbet és sokszor a magánéleti problémákat is meg lehet velük beszélni.

„Lehetséges, hogy ez az utolsó közalkalmazotti pedagógusnap az életemben” – mondta a státusztörvény tervezetére utalva a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől Tarnai Katalin, aki szerint a tanárok és a diákok, „most már egy oldalon állnak”, a szülőket és nagyszülőket is beleértve. Arra, hogy a BM többször is megismételte már a kormány uniós pénzhez kötött béremelés-ígéretét, úgy fogalmazott: „Azt gondolom, ennél minőségibb tervet kéne kapnunk ennek érdekében.

Azt szeretném, ha ezt a mesedélutánt hagynánk.”

A szintén PDSZ-es Pál Alexandra elmondta: azért is küzdenek, hogy pedagógus szó ne váljon szitokszóvá, például azt szeretnék, ha a bankoknál ők is hitelképesek lennének. Ám elmondása szerint, ha a jogállás-tervezetet vissza is vonnák, ott tartanának, mint másfél éve. Az egyik szülői felszólaló, Rácz Béla szerint „a 21. század Trianonja történik” a pedagógusok kivéreztetésével és az oktatás szétverésével, hiszen egy „más Magyarország született meg a szegény és roma gyerekek számára”. A demonstráció lezárása után ezúttal nem vonultak át sehova.

(Kiemelt kép: Kriza Márton)

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.