130 pont - ennyit kellett elérnie annak a diáknak, aki önköltséges, levelező képzésen kezdi meg a szeptembert a Tokaj-Hegyalja Egyetem szőlész-borász mérnöki alapszakán. Nem kellett túl nagy teljesítmény az állami ösztöndíjas nappali képzéshez sem: annak, akit ide vettek fel, mindössze 180 pontot kellett elérnie.
Szerda este kiderült, az idei rekordszámú felvételiző közül hányan kerültek be sikeresen valamelyik főiskola vagy egyetem képzésére. A felvettek száma több fővárosi és vidéki egyetemen is nőtt, de népszerűbbek lettek az egészen kicsi intézmények is.
Soha ilyen nagy szórás még nem volt az egyetemek ponthatárai között. Ennek oka a központi minimumponthatárok megszűnése, ami az elmúlt években az alap- és osztatlan szakokon 280 pont, a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont, a mesterszakokon pedig 50 pont volt, idén viszont már az egyetemek dönthettek arról, hogy húznak-e olyan ponthatárokat, ami alatt nem vesznek fel hallgatókat, és ha igen, azt hány pontban határozzák meg.
Az ELTE-n 477-nél, a Pázmányon 467-nél húzták meg az államilag támogatott jogászképzés ponthatárát, de a nagy vidéki egyetemeken sem volt sokkal alacsonyabban a limit. Egy intézményben volt csak négyszáz pont alatt a határ.
Viszont itt általában már csak önköltséges képzésekben lehet gondolkodni.
Túl nagy meglepetések idén sem érhették a felvételizőket, esetleg csak abban, hogy néhány egyetem képzésén kifejezetten alacsonyak voltak a ponthatárok. Utánanéztünk, melyik egyetemen voltak a legszigorúbbak a felvételi követelmények, és hogy mi vár rátok most, hogy túl vagytok a ponthatárhirdetésen.
Tanári, pszichológia vagy vezetés és szervezés mesterszakra jelentkeztetek? Mutatjuk hány ponttal lehetett idén bekerülni a legnépszerűbb mesterképzésekre.
A Budapesti Gazdasági Egyetemre bejutni nem volt annyira nehéz, mint mondjuk a Corvinusra: legnépszerűbb szakokra ha valaki önköltségen akart bejutni, megtehette már 330 pont körül
A kommunikáció- és médiatudomány idén is az egyik legnépszerűbb szak volt a jelentkezők között, amire összesen 5387-en jelentkeztek. Most azt is megnéztük, hány pont kellett a sikeres felvételihez. Mutatjuk a társadalomtudományi képzések ponthatárait.
Idén több mint 126 ezren jelentkeztek valamelyik hazai főiskola vagy egyetem képzésére, a legnépszerűbb szakok listája viszont nem sokat változott a korábbi évekhez, az első három helyen még mindig a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint a pszichológia szerepel. Mutatjuk, milyenek voltak a ponthatárok a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan képzésen.
A BME sem könnyítette meg jövendőbeli hallgatói dolgát: magasak a ponthatárok szinte minden szakon. De csak szinte: építőmérnöknek például be lehet jutni már 310 ponttal is. Van több olyan szak is, ahová nehezebb volt bejutni önköltséges képzésre, mint államilag támogatottra.
Az Eduline-on egy kattintással elérhetitek az összes egyetem összes szakjának ponthatárát.
Elképesztően magasak a ponthatárok idén is a Corvinuson.
Tömören és röviden: nem. Azt is elmondjuk, miért.
Már csak kettőt kell aludni az idei felvételi ponthatárok kihirdetéséig: július 26-án eldől, felvettek-e titeket arra az egyetemre, amire hónapokig készültetek. Mutatjuk, mi vár majd rátok az Eduline-on, és mivel készülünk nektek a ponthatárhúzás napján.
Újabb Pont Ott Partinak jelentették be a programját, így várhatják július 26-án a ponthatárt Győrben a felvételizők.
A legtöbb ponthatár hármassal kezdődik, de azért vannak lényegesen magasabbak is. Mutatjuk, hány ponttal lehetett bekerülni tavaly a legnépszerűbb műszaki szakokra.
Napokon belül nyilvánosságra kerülnek az idei felsőoktatási felvételi ponthatárai. A sikeres felvételihez viszont nem elég "csak" az érettségi követelmények teljesítése, más szempontoknak is meg kell felelnetek.
Pont egy hét van hátra a ponthatárhúzásig, az utolsó néhány napban sok kérdés felmerülhet a felvit nézegetve. Mutatjuk, hogy miért lehet az, hogy különböző pontszámokat kaptok a megjelölt szakokra.
2022-ben összesen 10 302-en jelentkeztek erre a képzésre, közülük több mint 8693-an állami ösztöndíjas formában tanulnának, ezzel a gazdálkodási és menedzsment volt a legnépszerűbb szak a felvételin. A legtöbb egyetemen 400 pont körül mozogtak a ponthatárok, de azért néhány intézményben lényegesen magasabb volt a belépési küszöb.
