Ennyien jelentkeztek bölcsészképzésekre a 2024-es felvételin

Hamarosan kiderül, kiket vesznek fel a magyar egyetemek szeptemberben induló képzéseikre. Mutatjuk, hányan jelöltek meg valamilyen bölcsészképzést a jelentkezési listájuk első helyén.

  • Székács Linda

Közel 14 ezer felvételiző jelölt meg a jelentkezési listája első helyén valamilyen bölcsészképzést a 2024-es felsőoktatási felvételiben. Alapképzésre 9663-an, mesterképzésre 4062-en jelentkeztek. 11 662 felvételiző állami ösztöndíjas képzésre készül, míg a költségtérítéses formát mindössze 2063-an jelölték meg.

A legnépszerűbb bölcsész alapképzés a pszichológia. Ezt összesen 4948 felvételiző jelölte meg, beleértve a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas forma mellett azokat is, akik levelező képzésre jelentkeztek és költségtérítéses formában is megjelölték a szakot.

Második helyre jóval kevesebb jelentkezővel az anglisztika került, amit 1060-an jelöltek meg. A harmadik legnépszerűbb bölcsészképzés pedig az elsőhelyes jelentkezők száma alapján 913 jelentkezővel a közösségszervezés lett.

Azt, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek - a felvételi listájuk második, harmadik vagy sokadik helyén - az Oktatási Hivatal idén nem hozta nyilvánosságra.

Mikor érkeznek a ponthatárok?

Hamarosan az is kiderül, kik kezdhetik a szeptembert valamelyik egyetem bölcsészképzésén. A ponthatárhúzás július 24-én lesz, amiről itt az Eduline-on is beszámolunk majd nektek, és részletes elemzésekkel várunk titeket.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István