Az oktatásért felelős miniszter a jövőben rendeletben határozná meg a tanárképzések kimeneti követelményét és azt, hogyan oktassák a pedagógusokat az egyetemeken.
A pedagógusképzéseken tízből nyolc hallgató nő, de hasonló az arány a bölcsész- és a művészetközvetítési szakokon is.
Megjelent a tanárképzés átalakításáról szóló kormányrendelet, amely többek között egységesíti az általános iskolai és a középiskolai tanárok képzésének hosszát. Eddig azoknak, akik gimnáziumban vagy technikumban szerettek volna tanítani, hat évig kellett egyetemre járniuk. Ezentúl elég lesz öt év.
A program a gyakornokoknak szólna, az iskolákba szétküldött levél alapján pedig az Oktatási Hivatal arra kéri az iskolák vezetőit, bátorítsanak mindenkit a részvételre.
Nem csak Magyarországon jelent gondot a tanárképzések átszabása. A Cambridge akár meg is szüntetné a pedagógusképzését, ha a kormány továbbra is kitart jelenlegi módosítójavaslatai mellett.
7300-an kezdik el szeptemberben az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- és gyógypedagógusi képzéseit – az elsőévesek száma jócskán elmarad az előző évek átlagától. Még így is jól járnának az iskolák és az óvodák, ha közülük néhány év múlva mindenki megszerezné a diplomát és munkát vállalna, de a statisztikák szerint erre nem sok esély van. A leendő tanítók és óvónők közül például minden negyedik még az egyetemen lemorzsolódik, a pályakezdők egyharmada pedig már az első négy-öt évben távozik a szakmából.
Hajnal Gabriella szerint a tanárhiány kapcsán emlegetett többezres számok nem fedik a valóságot, az új tanárképzés pedig az emelt szintű érettségi anyagánál is több tudást ad majd a pedagógusok kezébe.
Alaposan átalakítaná a pedagógusképzést a kormány – az úgynevezett képzési kimeneti követelményeket úgy írnák át, hogy a tanárok a középszintű érettségire legyenek képesek felkészíteni a diákokat. Aki emelt szintre is készülne a tanítványaival, annak még egy évet kell tanulnia – írja a HVG.
"Szeretné-e ön, ha folytatódna a trend és a kormány teljesen lezüllesztené az állami oktatást? Szeretné, ha a tanárok csupán pont annyit tudnának tantárgyukról, mint a középfokú érettségire készülő diákok?" - ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tett fel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), miután egy kicsit újragondolták a népszavazási kérdéseket.
Újra átszabná a tanárképzést a kormány: a lemorzsolódási adatokra hivatkozva megnyirbálnák a tananyagot. Pedig a statisztikák azt mutatják, hogy a tanári pályára készülők többsége elvégzi a képzést, a legtöbb pályakezdőnek nem az egyetemen megy el a kedve a tanítástól, hanem utána. Évente 5-6 ezren végeznek pedagógusszakon, de közülük mindössze alig háromezren helyezkednek el iskolában, óvodában.
A kormány az oktatás utolsó tartópillérét készül kirúgni "a pedagógusképzés öncélú átalakításával" - véli több szakmai szervezet.
A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi ülésén úgy tűnik, pedagógusképzés átalakítása is előkerült. Ha a tervek megvalósulnak, minden „felesleges anyag” kikerül a képzésekből - egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia.
Február közepén az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) szenátusa megszavazta, hogy egyházi fenntartásba kerüljön az intézmény.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara vezeti a pedagógusképzéseket indító intézmények hallgatói rangsorát, a második helyen szintén az ELTE áll, a Természettudományi Karával. Újságárusoknál a HVG Diploma 2021 kiadvány.
Aggódnak a szakmai szervezetek is, mert harmadával csökkent a pedagógus szakokon továbbtanulók aránya az elmúlt években.
Milyen az alkalmassági vizsga a pedagógus szakokon? Milyen feltételeknek kell megfelelnetek, és mik lehetnek a kizáró okok? Mutatjuk a részleteket.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Központja vezeti a hallgatói kiválóság alapján összeállított pedagógus-képzésterületi rangsort, az oktatói kiválóság alapján készült lista élén pedig a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara áll. Újságárusoknál a HVG Diploma 2020 kiadványa.
Megnéztük, hogyan alakult az elmúlt években a pedagógusképzésre jelentkezők, valamint a felvettek száma. A számok nem túl bíztatók.
A magyar pedagóguskar jelentős része háromszorosan kontraszelektált, vagyis inkább a rosszabb képességűek választják ezt a pályát - írja a Hetek cikkében.
Megnéztük, hogyan alakult az elmúlt években a pedagógusképzésre jelentkezők, valamint felvettek száma. A jelentkezések - habár nem kiugró számban - csökkentek az elmúlt három évben. Idén vajon hány diákot vesznek majd fel egyetemre, főiskolára?
