Pedagógus képzésre jelentkeztek? Íme, minden tudnivaló az alkalmassági vizsgáról

Milyen az alkalmassági vizsga a pedagógus szakokon? Milyen feltételeknek kell megfelelnetek, és mik lehetnek a kizáró okok? Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

A csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint a tanító, óvodapedagógus és konduktor képzésre jelentkezőknek pályaalkalmassági vizsgán kell részt venniük. A megjelölt szaktól függően három féle alkalmassági vizsga van: különböző kritériumoknak kell megfelelniük a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakra jelentkezőknek, a tanító, óvodapedagógus és konduktor alapképzési szakokra jelentkezőknek, valamint a nemzetiségi tanító és óvodapedagógus alapképzési szakokra jelentkezőknek, ahol van nyelvi alkalmassági is.

Fontos, hogy az azonos típusú alkalmassági vizsgát csak egyszer kell letennetek, ugyanis azt minden intézményben elfogadják, ahol ez a követelmény. Tehát, ha például több felsőoktatási intézményben is jelentkeztetek csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakra, akkor csak az első helyen megjelölt intézmény fog behívni benneteket a vizsgára.

Abban az esetben, ha pedagógusképzési területen szerzett felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel jelentkeztek ezekre a szakokra, vagyis a korábbi tanulmányaitokhoz kapcsolódóan már részt vettetek azonos típusú alkalmassági vizsgán, akkor mentesülhettek az alkalmassági követelmény alól. Erről az érintett felsőoktatási intézményhez kell kérelmet benyújtanotok.

Mi történik az alkalmassági vizsgán?

A pályaalkalmassági vizsgán beszélgettek a karrierterveitekről, arról, hogy miért szeretnétek pedagógusok lenni, milyen elképzeléseitek vannak a tanári szakmáról.

Az alkalmasságin arról is nyilatkoznotok kell, hogy nincs olyan betegségetek – nem vagytok diszlexiások, diszgráfiások, diszkalkuliások, nincs pszichés és mentális zavarotok -, amely akadályozna benneteket a tanulmányaitok folytatásában, valamint a szakmai gyakorlat elvégzésében. Részt kell vennetek egy foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálaton is, és az ezt igazoló egészségügyi kiskönyvet a beiratkozáskor kell bemutatnotok.

A konduktor, a tanító és az óvodapedagógus alapképzési szakokra jelentkezőknek az alkalmassági vizsga három részből áll, a nemzetiségi szakokra jelentkezők számára lehet a negyedik rész a nyelvi alkalmassági. Az ének-zenei alkalmasságin a hallásvizsgálat keretében néhány magyar népdalt vagy műzenei szemelvényt kell előadnotok emlékezetből, a zenei emlékezet vizsgálata során egyszerű, rövid ritmussorokat kell eltapsolnotok, lekopognotok. El kell tudnotok dúdolni vagy szolmizálni néhány hangból álló egyszerű dallamokat, illetve egyszerű gyermekdalok kottáit kell olvasnotok.

A beszédalkalmasságin egy 10–15 soros nyomtatott prózai szöveg felolvasása a feladat, a testi alkalmasságin pedig az alapvető motoros (testi) képességeiteket mérik fel, amelyek feltételei az alsó tagozatos és az óvodai testnevelés gyakorlati anyag elsajátításának, illetve a tanítói, óvodapedagógusi pálya gyakorlásának.

A pályaalkalmassági vizsgálat eredménye „alkalmas" vagy „nem alkalmas" lehet. Aki nem felel meg az alkalmassági vizsgán, nem vehető fel pedagógusképzésre.

Osztatlan tanárképzésre készültök? Itt megtaláljátok a legfontosabb szabályokat a képzésről:

Minden, amit az osztatlan tanárképzésről tudni kell: felvételi, szabályok egy helyen

A tanárképzés két formában, osztatlan képzésben és felsőfokú végzettségi szintű oklevéllel már rendelkezőknek mesterképzésben folyik. De mit jelent pontosan az osztatlan képzés? Mennyi ideig kell egyetemre járni? Összeszedtük a legfontosabb szabályokat az osztatlan tanári képzésről.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.