Egy ideig biztosan nem kell kötelezően részt venni a magyarságtudat-képzésen. A minisztérium írásban válaszolt.
Ahogy nemrég mi is megírtuk, új képzési programot fejlesztett pályakezdő pedagógusoknak az Oktatási Hivatal (OH) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), ami a "Nemzeti közszolgálat a pedagógushivatásban" címet viseli. Ezzel kapcsolatban tette fel a kérdést a parlamentnek Kunhalmi Ágnes MSZP-s országgyűlési képviselő. Azt szerette volna megtudni, "kötelező ideológiai képzés a pályakezdő pedagógusoknak?". Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára pedig válaszában azt írta:
az Ön által "feleslegesnek talált" pedagógus-továbbképzés egy önkéntes program, amely pilot jelleggel már a tavalyi év folyamán is megvalósult, akkor 51 fő részvételével.
A minisztérium szerint a képzésben a pályakezdő tanárok "átfogó, megalapozó ismeretekre tehetnek szert az állami feladatellátás rendszerébe illeszkedő köznevelésről, mint nemzeti közszolgálatról, a pedagógushivatás szakmaetikai alapjairól, s egyúttal segítséget kaphatnak a nemzeti identitás mindennapi nevelés-oktatásban való megjelenítésében". Ez utóbbira Rétvári Bence példaként a nemzeti ünnepeket hozta.
Ahogy már korábban írtunk róla, a képzés két részből áll: egy jelenléti és egy e-learning anyagból. A minisztérium pedig kiemeli, a képzése célja pedig, hogy "tartalmas útravalót, szemléletformáló lehetőséget nyújtson a pályafutásuk elején járó, gyakornok besorolású pedagógusoknak". Az államtitkár szerint a visszajelzések alapján a részvevők "kiemelkedően jónak" találták a programot.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
